A várólisták csökkentése érdekében az extra beavatkozásokat vállaló intézmények listáját az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a honlapján is közzétette, a betegek így maguk is választhatnak kórházat.
Kiss Zsolt, az OEP főigazgató-helyettese a Népszabadsággal közölte: az elmúlt két évben három kormányzati program is indult a várólisták rövidítésére, ezekre 7,5 milliárd forintot különítettek el.
A 2013 végén megszavazott 786,5 millió forintos keretből a kórházak a napi műtéti programon felül további 1300 operációt végeztek el.
Tavaly a kormány egymilliárd forintot biztosított a várólisták csökkentésére, ebből 1400-1500 műtétet lehetett elvégezni, idén pedig ötmilliárdot kapott erre a célra az OEP, ez a keret 12-13 ezer operációra lehet elegendő. Ha ezeket a beavatkozásokat elvégzik, a mintegy 40-45 ezer fős várólista jelentősen rövidülhet.
Kiss Zsolt elmondta azt is, az érintett szakmai kollégium közreműködésével zajlik a várólista protokollok elkészítése. A jövőben ezek határozzák meg azt, hogy egy-egy betegségtípusnál mennyi a még elfogadható várakozási idő – írja a Népszabadság.
Október végére zárulhat le a magyar egészségügy eddigi legjelentősebb informatikai fejlesztése, a három – tízmilliárd forint összértékű – uniós projektnek köszönhetően létrejövő rendszerek 2016-tól, illetve 2017-től működnek majd élesben – írja hétfői számában a Napi Gazdaság.
Másfél év múlva az ügyfélkapun keresztül bárki lekérdezheti az egészségügyi ellátásával kapcsolatos információkat. Megnézheti hol, mikor, ki és mivel kezelte, milyen recepteket írtak fel neki, vagy visszakeresheti a zárójelentéseket, leleteket – tudta meg a napilap az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESZT) rendezett konferencián.
A betegek orvosi dokumentumai nemcsak saját maguk, de a kezelőorvosok számára is bárhol, bármikor elérhetők lesznek, az esetleges sürgősségi ellátás érdekében pedig azonnal rendelkezésre állnak majd a legszükségesebb egészségügyi alapadatok is, amennyiben a beteg nem tiltja meg, hogy az egészségi állapotával, illetve az ellátásával kapcsolatos információkat harmadik fél is láthassa.
Az adatbiztonságot szolgálja az is, hogy az egészségügyi ellátások igénybe vevői bármikor lekérdezhetik ki, mikor, milyen adataikra keresett rá.
Az e-egészségügyi rendszer három uniós projektből épül fel. Az egyik az EESZT, amelynek a kialakítására 2,1 milliárd forint áll rendelkezésre – ez biztosítja az összekötő szerepet a két másik projekthez, egy 5,1, illetve egy 2,7 milliárdból kiépülő informatikai rendszerfejlesztéshez – írja a Napi Gazdaság.
