Szijjártó: Harapófogóban vagyunk

A miniszter szerint Magyarországról elvinni kell a menekülteket, nem pedig visszaküldeni.

Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy Magyarország miként kezeli az ideiglenes biztonsági határzár megépítésével kapcsolatos bírálatokat, elmondta, hogy a „legnagyobb kihívás” az illegális migráció, amelynek ügyében „még nem sikerült Európában hatékony közös álláspontot” kialakítani. Hozzátette, hogy „meg kell védenünk Magyarországot és a magyar lakosságot”, és mivel „schengeni külső határunk van, egész Európát is védenünk kell”.

Kiemelte, hogy világos különbséget kell tenni a „menekültek és gazdasági menekültek” között. Magyarország mindig is védelmet nyújtott az „igazi menekülteknek”, de „gazdasági menekülteket nem fogadunk el” – húzta alá Szijjártó Péter.

A migránsok száma már meghaladta a 100 ezret, és az összes uniós tagállam közül Magyarországra érkeznek a legtöbben. Így „nem volt más megoldás, mint egy fizikai akadály felépítése” – mondta a miniszter, rámutatva, hogy Magyarországra kettős nyomás nehezedik, hiszen a távozó menekülteket az uniós szabályok alapján visszaküldhetik. „Harapófogóban vagyunk” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A kötelező befogadási kvótákról szóló elképzelés elutasítására vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy Magyarországról elvinni kell a menekülteket, nem pedig visszaküldeni; „ezért mondunk nemet” a kvótarendszerre.

Arra a kérdésre, hogy európai hozzáállást tükröz-e az a kampány, amelynek alapján úgy tűnik, hogy Magyarország egyáltalán nem kér a menekültekből, Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország a múltban mindig befogadott politikai vagy vallási okok miatt üldözötteket, és a jövőben is így jár el, de „otthon erről nem beszélünk hangosan”, mert az „veszélyezteti a fogadókészséget”.

Kifejtette: a gazdasági menekültek „megoldhatatlan probléma” elé állítják Európát. A megoldás „Európán kívül van”, és „mi, Európa országai, milliárdos nagyságrendű segélyeket küldünk a gazdasági menekültek származási országaiba”, méghozzá „anélkül, hogy a kivándorlás leállítását támasztanánk feltételül”. Ezen változtatni kell, és „nem kvótákról kellene beszélni, hanem arról, hogy miként lehet megoldani a problémákat helyben” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter. „Ami pedig az igazi menekülteket illeti, nincs szükség kvótákra: Magyarországon szívesen befogadjuk őket”.

Az utóbbi években Európa és az Egyesült Államok részéről megfogalmazott bírálatokkal kapcsolatban kijelentette: Magyarország „európai demokrácia”, és nem igaz, hogy elnyomják a médiát vagy az ellenzéket. Hozzátette: „előítéletek ellen nehéz harcolni”, hiszen előítéletekről nem lehet eszmecserét folytatni. Ugyanakkor a kormány bármikor hajlandó „konkrétumokról” tárgyalni.

Kiemelte, hogy a kormány intézkedéseinek lakossági támogatottsága erős, és Magyarország „elvégezte a házi feladatát”. Magyarországon van a második legnagyobb gazdasági növekedés, az államadósság csökken, a költségvetési hiány 3 százalék alatt van, holott 2010-ben súlyosabb volt a helyzet, mint Görögországban. „Nem mindig csak kritizálni kellene minket, hanem megnézni, hogy hol tartunk” – mondta Szijjártó Péter.

A halálbüntetés körüli vitáról elmondta: a kormány világossá tette, hogy semmilyen módon nem tervezi az intézmény újbóli bevezetését. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben a Helló, diktátor! felkiáltással üdvözölte Orbán Viktort, a miniszter úgy vélekedett, ezek a szavak azt jellemzik, aki elmondta őket. Orbán Viktor pedig „igazi demokrata”, és „nem lottón nyerte” a hivatalát, hanem demokratikus választáson” – jegyezte meg Szijjártó Péter.

Az Oroszországhoz fűződő viszonnyal és az ukrán válsággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarország „nagyon erősen” támogatja Ukrajnát, ugyanakkor földgázfogyasztását 85 százalékban orosz forrásból fedezi, és Oroszország volt a második legfontosabb kereskedelmi partnere. Az orosz export a szankciók miatt a felére csökkent, de Magyarország tartja magát a közös európai döntésekhez.

Hozzátette, hogy Európa csak akkor lehet versenyképes, ha a kontinens nyugati és keleti fele együttműködik. Felidézte, hogy Angela Merkel német kancellár egy Lisszabontól Vlagyivosztokig húzódó közös gazdasági térség kialakítását szorgalmazta. A miniszter kiemelte, hogy „iránymutatónak” tartja ezt a gondolatot. Hozzáfűzte, hogy nem szabad megsérteni az államok határait és szuverenitását.

Magyarország euróövezeti csatlakozásának kilátásairól szólva rámutatott, hogy az uniós tagság az euróövezeti csatlakozás kötelezettségével jár, ugyanakkor nemcsak önmagát, hanem az egész övezetet veszélyezteti az olyan ország, amely „túl korán” lép be a közös pénzt használó uniós országok közösségébe, Magyarországnak pedig tovább kell erősödnie, és társadalmi konszenzust kell kialakítani az euró bevezetésének ügyében.