Nyilatkozási kényszerben a magyar diplomácia?

Az utóbbi napok egyre gyakoribb és durvább diplomáciai üzengetéseire reagált lapunknak Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke.

Folytatódott a hét végén az utóbbi hetekben megszokott diplomáciai adok-kapok, elsősorban Romániával és Horvátországgal kapcsolatban (percről percre tudósításunkat itt olvashatja) . Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bírálta román kollégája szombat esti szavait, amelyek szerint a határok lezárása „autista és elfogadhatatlan cselekedet", amely sérti az Európai Unió szellemiségét. Szijjártó Péter erre azzal reagált: „több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől". Utóbb a román külügy jelezte, hogy nem kommentálja az újabb „provokáló" kijelentéseket. A Külgazdasági és Külügyminisztérium már korábban bekérette – éppen mára – Románia budapesti nagykövetét, ahogy a görög és a horvát nagykövetet is. Szijjártó Péter a görög belügyminiszterről egyébként azt mondta, hogy a csillagokat is lehazudta az égről, majd figyelmeztette az olasz külügyminisztert, jobban tenné, ha arra figyelne, hogy az országa minden uniós előírást betartson, ahogy Magyarország.

– „Nem osztottak lapot" a magyar diplomáciának a jelenlegi helyzetben. Azokért a vitákért ugyanis, amelyek az utóbbi napokban, hetekben kialakultak néhány szomszédos országgal, az ottani választási kampány okolható – mondta a diplomáciai üzengetésekkel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. Arra a felvetésre, hogy vajon minden nyilatkozatra reagálni kell-e, illetve indokolt-e, hogy ezt ilyen formában tegye a magyar külügyi vezetés, a fideszes politikus azt mondta: az említett országok vezetői nyilatkozataikban konkrétan megszólítják Magyarországot, vagyis a diplomácia szerinte nyilatkozási kényszerben van. – Nincs lehetőség arra, hogy elkerüljük a választ – fejtette ki.

A bizottsági elnök kiemelte, a magyar–szerb viszonylatban olyan kapcsolatról beszélhetünk, ahol megvan a bizalmi alap, amire építeni lehet, még akkor is, ha akadnak nézetkülönbségek. (A röszkei határzár ostroma kapcsán például elhangzottak élesebb nyilatkozatok mindkét féltől – a szerk.) Azaz szerinte a Belgráddal fenntartott kapcsolat konszolidálható. Horvátország és Románia esetében azonban látni kell, hogy ezekben az országokban szocialista, szociáldemokrata kormányok vannak hatalmon, és a közelgő választás kampánya rányomja a bélyegét a kapcsolatokra, az ottani megszólalások ennek vannak alárendelve. Németh Zsolt szerint hosszabb távon mindenképpen kívánatos a kiegyensúlyozott viszony, de áttörés csak a választások után várható.

– Még ha csatazaj van is, a horvátokkal és a románokkal is egy csónakban evezünk, és bár kevésbé kap nyilvánosságot, de például a kötelező kvóták ügyében a nézetazonosság is megjelenik, hiszen ezek az országok elutasítják a brüsszeli javaslatot – mondta.

A bizottsági elnök elismerte, hogy korábban Ausztria esetében is voltak hasonlóan éles diplomáciai üzengetések, de érvelése szerint ott is kiélezett a belpolitikai helyzet, mert tartományi választások lesznek. Ráadásul előfordult az is, hogy a magyar kormány lépéseit érintő vádakat később épp a saját lépéseikkel írták felül. Németh Zsolt a Németországgal fenntartott viszonyt különösen fontosnak nevezte, és reményét fejezte ki, hogy az e heti uniós belügyminiszteri találkozón, illetve azt követőn, a szerdai brüsszeli állam- és kormányfői csúcson sikerül a tagországoknak egyetértésre jutniuk például a külső határok védelmében vagy az embercsempészek elleni fellépésben. Felhívta a figyelmet arra, hogy Berlin esetében a koalíciós pártok között is vita van, sőt még a konzervatív CDU–CSU pártszövetség sem ért mindenben egyet az ügyben. – Például a CSU és a magyar kormány között 100 százalékos a nézetazonosság, és „bízom abban, hogy a német kormány egészével is sikerül megteremteni a nézetazonosságot" – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a külügyi bizottság elnöke.

Másként értékelte az utóbbi napok magyar és külföldi diplomáciai nyilatkozatait Mohi Csaba, az előző Orbán-kormány nagykövete. – Szeretnénk figyelmeztetni, hogy ez nem egy futsalmérkőzés, ahol – a kiállítást kockáztatva – sértegetni szokás a bírót, ez itt a nemzetközi diplomáciai kapcsolatok területe, ahol minden hibásan megfogalmazott mondatnak, minden rosszul kiejtett hangsúlynak hosszú távra kiható, károsító következményei vannak – mondta. Szerinte a mai magyar diplomácia a hidegháborús időszakot idézi, ahol az országok vezetői nem tárgyaltak egymással, hanem üzengettek, szigorú figyelmeztetésekkel fenyegettek, sértegettek. – Ennek azonban lejárt az ideje és „ezt még egy hazai kétharmadhoz szokott vezetés sem képes visszahozni" – fejtette ki. Hozzátette: a diktátumokat senki sem szereti, a diplomáciában pedig mindenkor otromba hibának számít.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó egykori nagykövet kifejtette: a nagyhatalmak és szomszédaink komoly nemzetközi tekintéllyel bíró nagyköveteinek „raportra berendelése" a minisztériumba immár napi gyakorlattá vált. Volt olyan, hogy egymás kezébe adták a kilincset a Szijjártó Péterhez „szigorú tiltakozás" miatt behívott nagykövetek. Mohi Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a diplomácia irányítóinak intellektuális és morális értékrendje, tényleges szakmai felkészültsége a válsághelyzetekben, a krízisek idején vizsgázik. A krízisek ugyanis lebontják róluk a gondosan felrakott mázt, amely alól előtűnik igazi énjük. Mohi Csaba szerint Magyarország elszigetelődése, „lenullázása" zajlik jelenleg. Konkrét példát említve utalt arra: Szijjártó Péter Románia miniszterelnökét „hazugnak" nyilvánította, majd a megfelelő elutasító válaszra azt közölte, hogy „Magyarország több mint ezeréves kultúrállam". – Óva intenénk minden politikusunkat az ilyen – egyébként igaz, de szomszédainkat mindenkor erősen irritáló – megnyilvánulásoktól. Ezek nem a megegyezést szolgálják – jelentette ki.