PPP: vidéki főiskolák szabadulnak elsőként

Az ötven PPP-projekt közül huszonhat esetben tett javaslatot kiváltásra 2018-ig a szakminisztérium.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkárának tájékoztatása szerint leghamarabb a vidéki intézmények szabadulhatnak a terhektől: 2016. január 1-jétől a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME), a Szent István Egyetem (SZIE), valamint a szolnoki, a bajai és a gyöngyösi főiskola szerződéseit váltják ki. Az ágazatban aktív ötven PPP-projekt közül huszonhat esetben tett javaslatot kiváltásra 2018-ig a szakminisztérium. Minderre a következő két évben információink szerint harminchatmilliárd forintot ad a kormány. A szerződések újratárgyalása és módosítása után az épületek egy része továbbra is az adott egyetem vagy főiskola szolgálatában maradhat; lesz, amit más állami célokra hasznosítanak majd, de a piacképes épületeket elképzelhető, hogy értékesíteni fogja az állami vagyonkezelő.

A minisztérium korábbi közlése szerint elsősorban azért van szükség az állam közbelépésére, mert a beruházások finanszírozása változatlan konstrukció mellett több mint 391 milliárdos költséget jelentene a futamidő kezdetétől a 2028-as lezárásig, miközben a tényleges bruttó beruházási költség ebből mindössze 86 milliárdot tesz ki. A projektek tehát eltúlzott mértékűek, kihasználatlanok, és jelentős anyagi terhet jelentenek az intézményeknek, valamint az államnak.

Az egyetemi átszervezésekről Palkovics László kiemelte: egyetlen átalakításról sem született hivatalos döntés a szenátusi határozatok meghozatala előtt, sőt az átszervezések hatástanulmányait maguk az érintett egyetemek és főiskolák készítették. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) nagy visszhangot kiváltó szétdarabolásával kapcsolatban kijelentette: nem igaz, hogy a Corvinus vezetősége nem ismerte a SZIE által készített tanulmányt, hiszen mindkét intézmény véleményezte egymás anyagait, és személyesen is többször egyeztettek a vezetők. Lapunk kérdésére hozzátette, a BCE kivételével eddig minden érintett intézmény elfogadta a tervezett szerkezeti átalakításokat, legalábbis ahol már ülésezett a szenátus. Leszögezte: az átalakítások célja a hatékonyabb működés, ám ha lesznek felszabaduló források, akkor azok biztosan az egyetemeknél maradnak, és saját hatáskörben dönthetik el, mire költik a pénzt.

Ismeretes, a gyöngyösi és az egri főiskola összeolvadása, valamint a kecskeméti és a szolnoki főiskola integrációja a 2015–2016-os tanév végén várható, és ugyanezzel a dátummal történne meg a SZIE állatorvos-tudományi karának önálló egyetemmé válása is. A NYME mosonmagyaróvári és győri kara 2016 januárjában csatlakozik a Széchenyi István Egyetemhez, míg a NYME szombathelyi és soproni telephelyei legkorábban a 2017–2018-as tanévtől önállósodhatnak.

Az államtitkár elmondta lapunknak azt is: az ősz folyamán szeretnének benyújtani egy felsőoktatást érintő újabb törvénycsomagot, hogy még decemberben dönthessenek róla. A reformnak része lesz egyebek közt a doktori képzések átalakítása. Erről jelezte: az első két év után csak azok a hallgatók folytathatnák a képzést, akikről a doktori iskolák úgy ítélik meg, hogy be is tudják fejezni. Ezzel együtt viszont a jelenlegi havi százezer forintos doktorandusz-ösztöndíjat a képzés első két évében 50 százalékkal emelnék, a második két évben pedig megdupláznák.

Változások várhatók az egyetemek kutatás-fejlesztési és innovációs vállalkozásai terén is. Ennek részleteiről az államtitkár elmondta, hogy az új szabályozás révén életszerűbbé válnak a vállalati együttműködések, hiszen a könnyítések között szerepel például a központosított közbeszerzések alóli felmentés, valamint bizonyos eszközök eddigi tilalmának feloldása. A stratégiai célkitűzés az, hogy az egyetemek kutatás-fejlesztési és innovációs bevételei a mostani másfélről öt százalékra növekedjenek.