Elkészítette az előnytelen egyetemi és főiskolai PPP-beruházások kiváltásának ütemtervét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A szaktárca parlamenti államtitkára szerint a kormány jövőre és 2017-ben is többletforrást biztosít az aránytalanul nagy terhet jelentő szerződések felbontására, átalakítására. Rétvári Bence az LMP-s Ikotity István kérdésére elmondta: a jövő évi költségvetés 5,3 milliárd forintot különít el erre a célra, de az előirányzat felülről nyitott, vagyis szükség esetén hajlandók több pénzt áldozni a beruházások rendezésére.
Mint írta, a tervek szerint szeptember elsejéig állítják fel a kiváltási munkacsoportokat, majd szeptember 31-ig lefolytatják az előzetes tárgyalásokat, és bekérik az ajánlatokat a finanszírozó pénzintézetektől. Az ingatlanhasznosítási terveket várhatóan október 31-ig kell majd benyújtani, az év végéig pedig véleményezik ezeket, és az illetékes bizottságok döntést is hoznak a szerződésekről. A megállapodások aláírását 2016 első negyedévére tűzték ki, vagyis március végéig meglesznek a szerződések, és eddig az időpontig állami tulajdonba veszik az érintett egyetemi, főiskolai ingatlanokat is. Végül a 2017-re szánt PPP-ráfordítások összegéről június végéig terjesztik elő a költségvetést. A munkacsoportoknak tagjai lesznek az érintett egyetemi, főiskolai kancellárok, az Emmi, a Kehi, az NGM, valamint az MNV Zrt. megfelelő szintű vezetői is.
A szerződések kiváltása után az épületek egy része továbbra is a felsőoktatási intézmény szolgálatában maradhat; lesz, amit más állami célokra hasznosítanak majd, de elképzelhető, hogy a piacképes épületeket értékesíteni fogja az állami vagyonkezelő.
A kiváltandó projektek előzetes listáját egyébként a kormány már megtárgyalta, de egyelőre nem nyilvános. Annyit azonban már tudni, hogy a felsőoktatás terén futó ötven aktív PPP-szerződésből 26-ot tárgyal újra és módosít a kormány, mindehhez várhatóan 36 milliárd forintra lesz szükség.
Rétvári Bence emlékeztetett, hogy az egyetemi infrastruktúra-fejlesztést szolgáló Universitas program keretében megvalósult beruházások finanszírozása változatlan konstrukcióban több mint 391 milliárdos költséget jelentene a futamidő kezdetétől a 2028-as lezárásig, miközben a tényleges bruttó beruházási költség ebből mindössze 86 milliárdot tesz ki. – A hallgatói létszám csökkenése, valamint az intézményi átalakítások következményeként a projektek eltúlzott mértékűek, kihasználatlanok, és jelentős anyagi terhet jelentenek a felsőoktatási intézményeknek, így az állam számára is – fogalmazott, hozzátéve: a kormány által biztosított költségvetési források megszabadítják a rendszert a szükségtelen és önállóan finanszírozhatatlan beruházásoktól, így a jövőben költséghatékonyabban tudnak gazdálkodni az intézmények.
Az államtitkár Ikotity István egy másik kérdésére arról is beszámolt, hogy 2016 során összesen 3,4 százalékkal jut több forrás a felsőoktatásra, mint idén, vagyis az ágazat támogatása 191,6-ről 198,1 milliárd forintra emelkedik. A részletekről kifejtette: 789,1 millió forint többlet szolgálja a felsőoktatási intézmények köznevelési feladatainak ellátását (például egyetemi gyakorlóiskolák tanárainak minősítése, gyermekétkeztetés), míg az egyházi felsőoktatási intézmények világi képzésének támogatásához 168 milliós többletet biztosítanak. A független kutatás-fejlesztés előmozdítását, valamint a versenyképes infrastruktúra, a kutatásieszköz- és műszerpark, valamint a szolgáltatási környezet fejlesztését további 2,1 milliárd forint szolgálja. A határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására fordított többlet pedig 50-50 millió forint, ebből többek közt a külhoni képzési kínálatot bővítik, és az oktatói állományt erősítik.
