Bang-Jensen jobb halántékán golyó ütötte nyom volt – a dán diplomata, aki a magyar szabadságért áldozta életét

1959. november 25-én halva találták Povl Bang-Jensen dán diplomatát New Yorkban. Bang-Jensen rejtélyes halálát öngyilkosságnak álcázták.

Bang Jensen, dán diplomata. forrás. hirado.hu Forrás: hirado.hu

Amikor megtalálták a dán diplomata holttestét, a halántékán jobb oldalt volt egy golyó ütötte lyuk, pedig Bang-Jensen balkezes volt. Ez arra utaló bizonyíték, hogy nem önkezével vetett véget az életének.

Bang-Jensen dán diplomata. Forrás: Híradó.hu

1957. január 10-én hozta létre az ENSZ azt a különbizottságot, amely a magyar forradalom eltiprásának körülményeit, a szovjet katonai beavatkozást, a Kádár-kormány legitimitását és a megtorlást vizsgálta. E bizottság másodtitkára volt Povl Bang-Jensen, aki óriási elkötelezettséggel vetette bele magát a munkába.  Összesen 111 tanút hallgatott meg a bizottság.

Bang-Jensen gyűjteménye Héderváry Klárának köszönhetően maradt fenn 

A tanúk kiválogatásánál szempontnak számított, hogy az érintettek a forradalom leverése után hagyta-e el az országot. Nyolcvanegyen anoniman, név nélkül nyilatkoztak, Kéthly Anna és Király Béla azonban vállalta a nevét. Héderváry Klára, a bizottság asszisztense  Bang-Jensen jobbkeze volt a munka során. Király Béla későbbi visszaemlékezése szerint a bizottság tagjai többségében barátságosan és a magyar ügy iránti rokonszenvvel hallgatták meg a tanúkat. Egyedül a ceyloni megbízott viselkedett másként: ő provokatív kérdésekkel próbálta sarokba szorítani a tanúkat. A tanúvallomások gyűjteménye úgy maradt fenn, hogy Héderváry Klára nyugdíjazásakor 22 whiskey-s ládában elszállíttatta és megőrizte e különösen fontos jegyzőkönyveket. Az eredeti dokumentumok itt tanulmányozhatók és meghallgathatók. 

Bang-Jensen így beszélgethetett a magyar menekültekkel

Bang-Jensen amikor elkészült a vallomások jegyzőkönyvezésével, az ENSZ-főtitkár, Dag Hammarskjöld azt kérte tőle, hogy adja át a tanúk névsorát is. Ezt azonban a dán diplomata megtagadta, mert tartott attól, hogy bántódása eshet a nyilatkozóknak és a családtagjaiknak. Ekkor ugyanis már javában zajlott a kádári megtorlás, amihez jól jöhettek volna a tanúvallomásokban olvasható információk. 

Ha jól belegondolunk, az 1956-os megtorlás során a külföldi újságírók fotói alapján azonosították be a felkelőket és indítottak ellenük eljárást, így a félelem jogos volt.

Nagy András A Bang-Jensen ügy címmel könyvet is írt a történtekről. A kádári titkosszolgálat Szabó Miklóst küldte ki Nyugatra, hogy vegyüljön el a menekültek között, aki akkor ügynök volt, korábban pedig aktív kisgazda politikus. Szabó, mikor visszatért Magyarországra, a sajtónyilvánosságban járatta le az ENSZ-különbizottság magyar tanúit. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy a főtitkár Bang-Jensentől meg szerette volna kapni a listát.

Mivel azonban a dán diplomata nem adta át a listát, megkezdődött Povl Bang-Jensen kálváriája.  

Povl Bang-Jensent először felfüggesztették, majd elbocsátották. A tanúk listáját – hogy az ne kerülhessen illetéktelen kezekbe – nyilvánosan elégette a Hudson-parti ENSZ-székház tetején. A máig sötét hátterű halála után a testét elhamvasztották. 

A különbizottság munkáját két szakaszra oszthatjuk. Az első szakasz 1957 januárjától júniusig tartott: ebben az időszakban a bizottság elkészítette jelentését a magyar forradalom okairól, eseményeiről, a szovjet katonai beavatkozásról, valamint a Kádár-kormány hatalomátvételéről.

A jelentést az ENSZ közgyűlése 1957. szeptember 14-én nagy többséggel elfogadta. Ezután, a második szakaszban foglalkoztak a megtorlás folyamatával, Nagy Imre és társai 1958. június 16-i kivégzése ellen pedig testületileg tiltakoztak.

Bang-Jensen holttestének megtalálása New Yorkban. Forrás: Cabe.blog.hu

Ebben az időszakban az ENSZ hidegháborús terep is volt egyúttal. A szovjetek érdekérvényesítő képessége megnőtt, komoly befolyásra tettek szert, pedig ők voltak azok, akik erőszakosan, fegyverrel leverték a magyar szabadságharcot. Povl Bang-Jensen alapvető erkölcsi értékeivel szembementek az ENSZ-ben zajló folyamatok. Nagy András kutató szerint elképzelhető a kelet-európai titkosszolgálat közreműködése az öngyilkosságnak álcázott gyilkosságban, de ezzel kapcsolatban még a szovjet levéltárak és az FBI irattára is rejthet új információkat.

A magyar ügynek az ENSZ-ben úgy lett vége, hogy alkut kötöttek: Kádár János megállapodott arról, hogy 1963-ban általános amnesztiát hirdet a forradalom miatt elítélteknek, az ENSZ cserébe pedig leveszi a magyar ügyet a napirendjéről.

Povl Bang-Jensen az élete árán is megvédte azokat a magyarokat, akiket megnyilatkoztatott, és nem volt hajlandó kiszolgáltatni a személyes adataikat. Éppen ezért megérdemli, hogy ápoljuk az emlékét.

Bang-Jensen sírja Koppenhágában. Forrás: Wikipédia

Povl Bang-Jensen:

1. élete árán is megvédte a neki nyilatkozó magyar szemtanúkat,

2. alapos, precíz munkájának köszönhetően értékes forrásokkal rendelkezünk a forradalomról,

3. nem kötött olyan kompromisszumot, amely ellentétben állt az elveivel.