Kedden végérvényesen elhalt a „rendszerbontók” népszavazási kísérlete a gyermekétkeztetésről, ugyanis nem sikerült összegyűjteni 200 ezer aláírást – számolt be a nol.hu. A lap felsorolja, hogy a jövő héten a „kötelező kamarai hozzájárulásra, október közepén a képviselői posztot betöltő politikusok nyugdíjának elvonására, november elején pedig a rászoruló gyermekek ingyenes érkeztetésére vonatkozó kezdeményezése esetében jár le a határidő”. Ennek apropóján összegyűjtöttük, hogy a rendszerbontók hogyan jutottak idáig.
Még március 15-én jelentették be a 19 pontból álló, rendszerbontónak keresztelt népszavazási kezdeményezést a kormány ellen tiltakozók. A magukat civilnek titulálók között megjelentek balliberális politikusok is, így nem meglepő módon idővel felsorakoztak egyes követelések mögött a pártok is, a PM és az Együtt mellett az LMP és a Jobbik is hallatta hangját, valamint a szocialisták, akik a vasárnapi boltzár ügyére ugrottak rá.
A 19 pont – amit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) három csomagban bírált – hamar elkezdett fogyatkozni, már március 25-én elmeszeltek ötöt, mert a központi költségvetést és az adórendszert érintették volna, ugyanakkor az NVB zöld utat adott a 18. életévig tartó tankötelezettségről és a kötelező kamarai hozzájárulás eltörléséről szóló kérdéseknek. Március 30-án mind a hét akkor vizsgált pont porba hullott, köztük a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos. A bizottság ekkor részben egyértelműségi problémák miatt nem hitelesítette a kezdeményezéseket, illetve az elutasítás indokai között szerepelt az is, hogy az adott kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, nemzetközi szerződést vagy az alaptörvényt érinti.
Április 9-én a Nemzeti Választási Bizottság egy kérdésre bólintott rá, mégpedig hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen – amennyiben megszavazzák.
Április 10-én a Százezren az internetadó ellen és a 60 ezren a MAGÁNnyugdíjukért nevű Facebook-csoport újabb kilenc kérdést nyújtott be a bizottságnak. A többi közt a gyermekétkeztetésről, a termőföld-haszonbérletekről, illetve a nemzeti parkok vagyonkezeléséről kérdeznék a választókat. Május 7-én született a döntés, mely értelmében összesen öt kérdést hitelesített a választási bizottság a 28-ból, melyek így a Kúria elé kerülhettek. A szervezetek július közepén meg is kezdték az aláírásgyűjtést, augusztus huszadikáig 50 ezer szignó gyűlt össze.
Szeptember első napján a testület a várólisták lerövidítéséről szólónak hitelesítését tagadta meg.
Sikerült a „legfontosabb” kérdést a vasárnapi zárva tartásét eltolni, amit a lakosság jelentős része elutasít, ugyanis úgy tűnik, túl nagy volt a tolongás – a párhuzamosságról alábbi cikkünkben olvashat. Egyébként az NVB egyértelműségi aggályok miatt végül a Wodicska-féle kérdést sem hitelesítette. Az MSZP ugyanakkor augusztus elején felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a saját, témába vágó kezdeményezése ügyében hozott bizottsági döntés miatt, a Kúriának ezt 90 nap alatt, október végéig kell elbírálnia. Ez azt is jelenti, hogy csak jövőre járulhatunk az urnák elé, ha egyáltalán.
Egyébként szeptemberben a népszavazásról is kezdeményeztek népszavazást. Az NVB ugyanakkor megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert az a népszavazások tiltott tárgykörének módosítására irányult, azt azonban az alaptörvény szabályozza, többek között kimondva, hogy az alaptörvény módosításáról nem lehet országos népszavazást tartani.
A férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjának ügye is kapott pár gellert, elég megemlíteni, hogy a Jobbik és az MSZP is felsorakozott a kérdés mögött, sőt még a KDNP is. A kérdés át is ment a Kúrián, és összegyűlt a 200 ezer aláírás, ám alkotmányjogi panasz érkezett az ügyben, és az Ab el is kaszálta a referendumot. Az ügy nemzetközi fórumokon folytatódhat.
