Öt gyermekem van, de egyikük születésénél sem fagyasztattam őssejtet, mert abban hiszek, hogy közösségi köldökzsinórvérbankokat kellene létrehozni, és a szakma is inkább ezt támogatná – mondta Masszi Tamás, hematológusprofesszor, a Semmelweis Egyetem csontvelő-transzplantációs tanszéki csoportjának vezetője. – Ilyen állami szponzorálású létesítmények már léteznek Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban, Franciaországban és Angliában is. Az a baj, hogy jelenleg nincs erre vonatkozó terv, ezért dönt úgy néhány szülő, hogy magánszolgáltatóhoz fordul.
A professzor szerint nem valószínű, hogy valaha is hasznosul, ha a szülők gyermekük születésekor vetetik le az őssejtet, amelyet aztán fagyasztva tárolnak arra az esetre, ha a kicsinek szüksége lenne rá. Ennek ellenére sokan fizetnek ki több százezer forintot ezért a szolgáltatásért. A magyar és a nemzetközi hematológus szakemberek közül többen felemelték szavuk az őssejtbiznisz ellen, ilyen például a tekintélyes World Marrow Donor Association is. Ám az aggódó szülők ezzel nem nagyon törődnek. Azok a laikusok ugyanis, akik megengedhetik maguknak, inkább a fizetős őssejtlefagyasztást választják.
A döntés nem egyszerű, hiszen egy édesanya sem szívesen gondol arra, hogy fukarsága miatt gyermeke esetleg elesik egy olyan lehetőségtől, ami egyszer, talán, majd megmentheti az életét. Erre a logikára pedig valószínűleg erősen építenek a fizetős szolgáltatók is.
A szülők közül kevesen tudják, hogy ha tényleg szükséges egy őssejtbeültetés, akkor névtelen önkéntes donortól is kaphat a gyermek. Vagyis azok is kezelhetők, akiknek nincs fagyasztott őssejtje. Az Országos Vérellátó Szolgálat működteti a Magyar Őssejtdonor Regisztert, amely az előzetes vizsgálaton átesettek adatait tartalmazza. Amennyiben ezek alapján a jelentkezőt kiválasztják, értesítik arról, hogy szükség lenne a felajánlott őssejtre, amelyet azonnal felhasználnak. Ebben az esetben tehát nincs fagyasztás és az adományozás minden esetben térítésmentes. Magyarországon pillanatnyilag a tízmillió lakosra körülbelül hétezer önkéntes őssejt donor jut, ehhez képest a nyolcvanmilliós Németországban ez a szám hatmillió.
– Két módszerrel lehetne elérni, hogy több áldozatkész adományozó legyen. Az egyik a szolidaritás felébresztése, a másik a megfelelő anyagi ráfordítás. A donációs folyamat és a szükséges vizsgálatok elvégzése ugyanis időbe és pénzbe kerül – mondta Masszi Tamás.
A professzor arra is kitért, a köldökzsinórvér és csontvelő mellett a technológia fejlődésének köszönhetően egy gyógyszeres kezelés után mára az áramló vérből is kiszűrhető az őssejt. Ha valaki donornak jelentkezik, meg kell vizsgálni nála azokat a fehérjestruktúrákat, amelyek az átültetést jellemzik, ezeknek legalább 27 milliárd variációja ismert. A vizsgálatra azért van szükség, mert ha egy idegen embertől kap valaki őssejtet, akkor szükség van azonosságokra ezekben a génekben. E nélkül kilökődhet az őssejt, vagy a hatására a beteg szervezete megtámadhatja saját magát. Ennek enyhe, de nagyon súlyos formája is lehet – fejtette ki. Jelenleg a világon körülbelül huszonhétmillió ember hajlandó elvégeztetni a beavatkozást, a donáció minden esetben névtelenül zajlik.
Masszi Tamás úgy véli, a tudományos vizsgálatok folyamatosan lázba hozzák a kutatókat, néhány futurisztikus gondolat szerint az őssejt az, ami gyógyírt jelenthet számtalan súlyos betegségre. Ugyanakkor tény, hogy napjainkban ennek nincs tudományos bizonyítéka. Jelenleg az őssejteket főleg a rosszindulatú vérképzőszervi betegségeknél (például heveny vagy krónikus leukémia, limfóma, plazmasejtes daganat) alkalmazzák. Budapesten 1984-től 2015-ig 2300 őssejtátültetést végeztek.
A bonyolult beavatkozás többnyire sikeres, bár a betegség előrehaladottságától függ a hatékonysága. Tény azonban, hogy a páciensek fele, kétharmada meggyógyítható egy ilyen kezeléssel olyankor is, mikor már semmi más nem használna. Érdekesség az őssejtterápia kapcsán, hogy a transzplantáció hatására egy új immunrendszer jön létre, ezért a szervezet immunmemóriája lenullázódik, ennek következtében az összes kötelező oltást újra meg kell kapnia a betegnek ahhoz, hogy ismét védetté váljon.
Az őssejtfagyasztással is foglalkozó Krio Intézet lapunkat arról tájékoztatta: Magyarországon a születések 9 százalékánál döntenek úgy a szülők, hogy eltároltatják gyermekük őssejtjét, ezt jelenleg hazánkban családi őssejtbankoknál tudják megtenni. Az intézetben közel 31 000 köldökzsinórvér- mintát tárolnak. Arra a kérdésre, hogy eddig hány esetben volt szükség a tárolt őssejtre, úgy válaszoltak: 2014-ig közel 36 000 sikeres köldökzsinórvérből származó őssejtbeültetést hajtottak végre a világon, a náluk tárolt mintát eddig három esetben használták fel. Mindhárom esetben vérképzőszervi rendellenességgel küzdöttek a gyerekek, és mindhármuknál a beteg gyermek testvérének mintáját ültették be.
A szülők többféle ajánlatból is választhatnak, ha úgy döntenek, hogy élnek a köldökzsinórvérből kivont őssejt mélyfagyasztásának lehetőségével. Őssejtfagyasztással más cégek is foglalkoznak: mindhárom szolgáltató oldalán számos akciós ajánlat érhető el. A fagyasztás és tárolás ára többféle lehet, 150 ezer forinttól kezdődően a határ szinte a csillagos ég, persze részletfizetésre mindenhol van lehetőség. Találtunk olyan, őssejtlevételt tartalmazó prémiumcsomagot is, aminek az ára 629 ezer forint.
