A Belügyminisztérium ezt annak kapcsán közölte, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint a törvénymódosítás lehetővé tenné a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, hogy munkatársait a tartalomszolgáltatók, médiavállalkozások munkavállalói között foglalkoztassa. A tárca az MTI megkeresésére leszögezte: a Belügyminisztérium a jövőben is a törvényes keretek között kívánja tartani a titkosszolgálatok tevékenységét.
A titkosszolgálatok tevékenységét szabályozó jogszabálytervezeteket a korábbiaknál pontosabban és közérthetőbben kívánták megfogalmazni, a szakmai fogalmak „jogi leképezése” azonban nem minden esetben történt meg, ez vezethetett a félreértelmezésekhez – derül ki a közleményből.
A törvényjavaslat benyújtása előtt és a benyújtását követően folytatott ötpárti egyeztetéseken ezek a fogalmak kikristályosodtak, a közös munka eredményeként a kitűzött célt elérték – áll a közleményben.
A tárca egyúttal megköszönte valamennyi javító szándékú felvetést, javaslatot, amelynek eredményeként eredeti céljának megfelelően készült el a törvényjavaslat. A jóhiszemű vagy éppen szándékos félreértelmezések semmit nem vonnak le a jogszabálytervezet szakmai értékéből – írták.
Csütörtökön írtunk arról, hogy saját védekező érveit hatástalanította volna a kormány, ha valóban nyíltan titkosszolgálati embereket küld tartalomszolgáltatókhoz. Vas Imre módosítójával aztán a kormány kihúzta a tartalomszolgáltatókra vonatkozó részt, mint azt az Origo nyomán közöltük. Mint beszámoltunk róla, a hírszerzés és a média együttműködése korántsem példa nélküli.
