Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője felmentésért, az ügyészség súlyosbításért, a felfüggesztés mellőzéséért és az általános orvosi foglalkozástól eltiltásért fellebbezett.
A második és harmadik kerületi bíróság szerdán kihirdetett ítéletében háromrendbeli, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben, kuruzslásban és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisításban találta bűnösnek Geréb Ágnest.
Mivel az egyik sértettnek az volt a kívánsága, hogy az ügye ne jelenjen meg a sajtóban, a bíróság erkölcsi okokra hivatkozva zárt tárgyalást rendelt el. A perbeszédek is zárt ajtók mögött hangzottak el szerdán, miként Gerébnek az utolsó szó jogán elmondott szavai is, az ítélethirdetés azonban nyilvános volt.
Az ítélet indoklásában felidézték: Geréb Ágnes a zavartalan, háborítatlan szülés magyarországi elfogadtatása mellett tette le voksát, célja volt az otthon szülés hivatalos elfogadtatása.
A bíróság megállapította: Geréb Ágnest egy 2007 októberében született jogerős ítéletben három évre eltiltották a szülész-nőgyógyászi tevékenységtől, és bár az eltiltás hatálya alatt nem folytathatott volna terhesgondozást, mégis végzett ilyen tevékenységet, értékelte terhes nők leleteit, és javasolta számukra az otthon szülést, ezzel pedig elkövette a kuruzslást.
Kimondták azt is, hogy Geréb három, általa vezetett otthon szülésnél megszegte foglalkozása szabályait. Az első, 2009. szeptemberi esetben a 38 éves, otthon szülő nőnél Geréb Ágnes először tiszta, majd zavaros magzatvizet észlelt, ekkor a nőt kórházba vitték, ahol az asszony megszülte gyermekét, a gyermek azonban a lenyelt, magzatszurokkal szennyezett magzatvíztől megfulladt. A bíróság megállapította: a nő többszörösen veszélyeztetett volt, részben az életkora miatt, részben pedig azért, mert már túlhordta gyermekét, ennek ellenére Geréb – megszegve foglalkozása szabályait – nem irányította a nőt azonnal kórházba.
A másik, 2010. júniusi otthon szülésnél a gyermek megszületett, azonban a bíróság szerint Geréb Ágnes nem gondoskodott a gyermek száj- és orrüregének kitisztításáról, ezzel megszegte foglalkozása szabályait, és veszélyeztette a gyermek életét.
A harmadik, 2010. augusztusi esetben pedig Geréb annak ellenére elvállalta a szülés levezetését, hogy az anya ugyancsak veszélyeztetett volt részben vérképzési rendellenessége miatt, részben pedig azért, mert várható volt, hogy az átlagosnál nagyobb tömegű gyermek fog születni. Az újszülöttet a mentőknek kellett újraéleszteniük. A bíróság ebben az esetben is megállapította, hogy Geréb Ágnes megszegte foglalkozása szabályait, amikor nem küldte kórházba szülő nőt, és ezzel közvetlen életveszélynek tette ki őt és gyermekét.
A bíróság szerint Geréb Ágnes közokirat-hamisítást követett el, amikor rávett egy párt, hogy az anyakönyvi kivonat kiállításánál mondják azt, hogy a gyermekük nem a tizenkettedik kerületi születésházban, hanem harmadik kerületi otthonukban született.
Geréb Ágnes a 2012 decemberében kezdődött büntetőper alatt mindvégig következetesen tagadta bűnösségét.
A bíróság a büntetés kiszabásakor nyomatékos súlyosbító körülményként értékelte a többszörös halmazatot és azt, hogy a vádlott a foglalkozástól eltiltás hatályát semmibe véve követte el tetteit. Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a bíróság az idő múlását.
Geréb Ágnest 2010. október 5-én egy szülési komplikáció során vette őrizetbe a rendőrség. Előzetes letartóztatásba, később pedig házi őrizetbe került, azt követően lakhelyelhagyási tilalom alá helyezték. Ezt – a kiszabott büntetésre és arra, milyen régóta áll kényszerintézkedés hatálya alatt – az ügyészség kezdeményezésére a bíróság megszüntette.
Az elmúlt években több büntetőeljárás is indult ellene foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. 2007 októberében a bíróság jogerős ítéletben három évre eltiltotta a szülész-nőgyógyászi tevékenységtől. 2012 februárjában jogerősen két év letöltendő fogházbüntetésre ítélték, és tíz évre eltiltották hivatása gyakorlásától, de ebben az ügyben idén márciusban perújítást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla.
Geréb Ágnes 2012-ben a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért. Áder János államfő októberben úgy döntött, hogy csak a folyamatban lévő büntetőügy jogerős bírósági lezárása után határoz arról, hogy kegyelmet ad-e.
