Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese beszédében hangsúlyozta: ez a nap nemcsak az emlékezés, hanem a hazatérés napja is. Felidézte: 1953-ban ezen a napon tért haza 1500 politikai elítélt a Szovjetunióból. Világossá tették, hogy a „földi pokolból is van visszaút” – mondta. Az elnökhelyettes szerint kötelességünk igazságot szolgáltatni a halottaknak, magyar elődeinknek. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy bár sokan meghaltak,
„mi, magyarok közösségként túléltük”.
A fővárosi Honvéd téren tartott megemlékezésen részt vett még és koszorút helyezett el mások mellett Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök főhadsegédje, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Kun Szabó István, a tárca társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint több más kormányzati, állami és civil szervezet, továbbá pártok képviselői. A központi megemlékezések 11 órakor a Nyugati téren folytatódnak, ahol megnyílik a Befagyasztott emlékezet című, december 5-ig látogatható rendhagyó kiállítás.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én döntött arról, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból. Ezen a napon arra a mintegy 800 ezer magyarra emlékezünk, akit 1944-től kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháborút követően a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában koholt vádak alapján évekre, évtizedekre száműztek a Gulág rabtelepeire. A kormány döntése értelmében 2015 a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve.
