Lázár János a német kancellár bejelentésére reagálva, miszerint legalizálni kellene a bevándorlást, kijelentette: Németország a saját akaratát rá akarja kényszeríteni Európára. Ha Németországnak lelkiismeret-furdalása van valami miatt, és bárkit le akar telepíteni, azt megteheti, de az nem lehet kötelező Magyarország számára – fűzte hozzá.
A kancelláriaminiszter arról tájékoztatott, hogy három fronton harcol a kormány a bevándorlás ellen. Fenntartja a rendkívüli válsághelyzetet, a kerítés továbbra is védi Magyarországot, valamint harcol a kötelező kvóta és a visszatoloncolások ellen.
Lázár János azt is elmondta, hogy idén 400 ezren lépték át a határt – ha nincs a kerítés, ez a szám 600 ezerre is felkúszhatott volna. A biztonsági határzár működőképes megoldás, szükség van rá, a szomszédoknak is ezt javasolja a kormány – jelentette ki a miniszter. A politikus az osztrákok felől jövő kritikus vádakkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Ausztria Magyarországgal magas lóról tárgyalt”. Majd hozzátette: a magyar kormány abban érdekelt, hogy a viszony rendeződjön, az együttműködés erősítését hangsúlyozta.
Európai szinten megoldatlan a migráció – emelte ki a miniszter, majd aláhúzta: a magyar megoldás viszont bírja a Visegrádi Négyek támogatását. Példátlanul sikeres, előremutató és mintaértékű a négyek koalíciója, amit az országhatár védelme érdekében kötöttek – jelentette ki Lázár János.
A kitoloncolások kérdését érintve úgy fogalmazott: jelen pillanatban 40 ezer bevándorló esetében jelezte az aktuális tartózkodási helyükként szolgáló állam, hogy visszatoloncolnák őket Magyarországra. A magyar kormány álláspontja az, hogy a kitoloncolás területe Görögország, hiszen itt léptek be először az EU-ba – hangsúlyozta a kancelláriaminiszter. Ott kell biztosítani a támogatást, a megélhetést, a lehetőséget, a boldogulást az embereknek, ahol születtek – utalt a migrációs válságra a miniszter, aki hozzátette, hogy a bevándorlók kétharmada akár gazdasági bevándorló lehet.
Lázár János megdöbbentő fordulatnak nevezte, hogy az LMP, a Jobbik és az MSZP arra kötött koalíciót, hogy szóvá tegye: a külföldiek kimaradnak a földvásárlásból és a nagybirtokosok érdekei sérülnek.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Földalapkezelőnél mintegy 100 ezren érdeklődtek a földárverések iránt, 60 ezren potenciális vásárlóként kértek információkat. A magyar kormány minden körülmények között meg akarja akadályozni, hogy külföldi állampolgár földet vehessen – emelte ki Lázár. Majd tudatta azt is, hogy november 18-án tárgyal a kormány a mintagazdaságok rendszerének felállításáról, ami egyebek mellett az állami ménesbirtokokat érinti.
Az 1500 fő alatti települések akár 30 százalékkal is növelhetik polgármesterük juttatását, ha annak költségét ki tudják gazdálkodni. Ezzel a legalacsonyabban kereső településvezetők jövedelme 75 ezer forintról mintegy 95 ezer forintra emelkedhet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez saját forrásból valósítható meg.
Beszámolt arról is: lazulhatnak a 3000 fő alatti települések vezetőinek összeférhetetlenségi szabályai, így ők más keresőtevékenységet is vállalhatnak a polgármesterség mellett.
Attól függően tehát, hogy ki mekkora és milyen település polgármestere, 30 százalékos eltérítést tesz lehetővé a kormány, de ezt a korrekciót az önkormányzatoknak saját pénzből kell kigazdálkodniuk – jelentette ki a tárcavezető.
A bölcsődei dolgozókra is kiterjesztik a pedagógus életpályamodellt – jelentette be Lázár János. A tájékoztatás szerint mini, munkahelyi és családi bölcsődék feltételeit dolgozzák ki, a kormányzati szándék szerint könnyebb lesz létrehozni, fenntartani ezeket, illetve az intézmény felügyeletére bízni a gyermekeket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte azt is, hogy 2017. január 1-jétől napi négyszeri étkezést biztosítanak a gyermekétkeztetésben, és az önkormányzatok helytállására is számítanak a szünidei étkeztetésben. A tárcavezető tudatta azt is, hogy már a gyermek fél éves korától is igénybe vehető a gyed extra.
