Már harmadszor ül össze pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy a minimálbér emeléséről és esetleg a jövő évi bérajánlásról döntsenek. Ám a kormány továbbra sem közli, milyen emelést tart elfogadhatónak.
Mint arról beszámoltunk, a szakszervezetek már jelezték, hogy többlépcsős bérfelzárkóztatást akarnak, amelynek célja, hogy a minimálbér nettó értéke – jelenleg 68 700 forint – érje el az egy főre számított létminimumot, a 87 510 forintot. Így a következő három évben évente 9 százalékos emelést szeretnének. (Sőt a Munkástanácsok ennél is nagyobb növekedést akar).
A munkaadói oldal viszont jelezte, hogy a várható infláció – másfél-két százalék – körüli emelést tart elképzelhetőnek, ami akkor lehet nagyobb, ha az állam bizonyos kedvezményeket ad, és csökken a jövedelmeket terhelő adóelvonás. A szakszervezetek elvárásait tehát szerintük kormányzati segítség nélkül nem lehet teljesíteni. A költségvetést viszont már elfogadta a parlament, azaz a kormánynak nincs sok mozgástere.
A kormányoldalon a nyár elején Lázár János tett említést először arról, hogy 2016-ban 5,5 százalékkal nőhet a minimálbér, és a bruttó 105 ezer forint így 110 775-re változna, ami nettóban néhány ezer forintos bővülést jelentene. A napokban viszont Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2,5 százalékos emelést említett, miközben az előző szám nem került elő, és a kormány a VKF ülésén sem közölt semmilyen hivatalos álláspontot. Érdemben tehát nem tudtak tárgyalni a kérdésről a szociális partnerek.
Már a hónap elején feltettünk az ügyben kérdéseket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a tárca megkeresésünkre érdemben nem válaszolt. Annyit közöltek, hogy „a minimálbér emelésében a kormányzat is érdekelt. A magyar kormány célja az, hogy a megállapodás a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek kölcsönös kompromisszumaként jöjjön létre. Amint megállapodás születik, a tárca tájékoztatni fogja a nyilvánosságot”.
A Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István a múlt héten jelezte: a Liga nyomásgyakorlásra készül a minimálbér emelése érdekében, miután a munkáltatói és munkavállalói álláspontok nem közelednek. Ennek formájáról a tervek szerint pénteken, nyilván a VKF-ülés eredményének ismeretében döntenek. Gaskó annyit mondott, hogy nyomásgyakorlásra használható bármely törvényes eszköz „a szájzártól a sztrájkig bezárólag”.
