Orbán: Európában őrült, érdekes időket élünk

A Közel-Keletről kiáramlók áradatával kell farkasszemet néznünk.

A kormányfő a Magyar Tudományos Akadémián tartott eseményen kiemelte: ez a korábban nem látott kihívás „összeroppanhatja és maga alá temetheti életünk eddig ismert formáját”, ezért óriási a tét.

A válság az attól való félelem, hogy kifogytunk a lehetőségekből, nincs megfelelő erő, tudás és eszköz az élet megszokott rendjének folytatásához – magyarázta Orbán Viktor. Úgy vélte, együtt kell keresni az új kihívásokból fakadó új lehetőségeket, és ezért ennek a fórumnak, valamint az ehhez hasonló tanácskozásoknak rendkívüli jelentőségük van.

A miniszterelnök a WSF résztvevőinek kifejtette: Magyarországnak nagy megtiszteltetés, hogy ismét Budapesten láthatják vendégül a világ tudományának kiemelkedő képviselőit, döntéshozókat, a tudomány és a társadalom közötti kapcsolatokkal foglalkozó szakembereket. Négy éve, amikor ugyanitt tartották ezt az eseményt, a gazdasági válság volt a központi téma, hogy miként „húzhatjuk ki a kátyúból Európa szekerét” – idézte fel.

Mint mondta, ma viszont a nyugati világ országaiban, ha egy vezető politikus megszólal, akkor biztosan a migrációról, az újkori népvándorlás okairól, az irdatlan méretű embermozgás hatásairól, következményeiről beszél, és nem is nagyon tehet mást.

Orbán Viktor kifejtette: Európában „őrült, érdekes időket élünk”, óriási népvándorlás nyomása nehezedik a kontinensre, és az egész világ megdöbbenéssel figyeli, mi történik.

„A Közel-Keletről kiáramlók áradatával kell farkasszemet néznünk”, miközben sok tíz millióan készülődnek, globális mértékben nő a vágy, hogy az emberek máshol folytassák az életüket – közölte. Hozzátette: ez a történelem egyik legnagyobb, tragikus következményeket előrevetítő emberáradata, újkori világméretű népvándorlás, amelynek nem látni a végét.

Úgy fogalmazott, gazdasági bevándorlók, menekültek, sodródó tömegek érkeznek együtt, ez egy ellenőrizetlen, szabályozatlan folyamat. Európa elözönlés alatt áll, és ezt az érzést nem enyhíti az sem, hogy nálunk is nehezebb helyzetben vannak a háborús térségekkel szomszédos országok – mutatott rá.

A miniszterelnök szerint „ami történik, ami történni fog és amit engedünk megtörténni”, túlmutat Európa vagy a nyugati civilizáció határain. A folyamatok mögött egy kulturális, világhatalmi és világpiaci átrendeződés új térképe rajzolódik ki, és ezen a térképen olyan változások is lehetnek, amelyeknek messze ható következményei – akár fegyveres konfliktusok is – lehetnek.

Úgy látja, mivel a migrációs nyomás globális természetű, ésszerű, hogy a helyzet kezelésében az egész világ szerepet vállaljon. A béke megőrzése, a folyamatok ellenőrzés alatt tartása, a politikai vezetések stabilitásának megőrzése mindenkinek érdeke – magyarázta.

Orbán Viktor elmondta: kétféle ember van, aki azt nézi, ami van, és aki azt, ami nincs. Aki azon töpreng, ami létezik, és aki azon, ami még nincs. Aki be van zárva a jelen problémáiba, és aki abból indul ki, hogy a világ mindig több, mint amennyit éppen látunk vagy ismerünk belőle, ezért új kérdéseket tesz fel és új válaszokat talál. Az utóbbi embertípusra van ma szükség a politikában, és ebben nagy segítségére lehet a tudomány, amelynek a lényegéhez tartozik azt keresni, ami még nincs, amit még nem tudunk – magyarázta. Hozzátette: igazolni kell, hogy nem fogytunk ki a lehetőségekből, vannak olyan megoldások, amelyekkel felülkerekedhetünk a kihívásokon.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a politikai, a gazdasági és a tudományos szereplőknek észben kell tartaniuk, hogy egyik terület sem lehet öncélú, megoldásokat kell adniuk az embereknek, ami józanságot és mélyebb alázatot kíván, mint korábban bármikor. „Megmozdult a történelem, és ha nem vigyázunk, ránk dől a valóság” – fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „vakon száguldunk valamilyen bizonytalan kimenetel felé”, ebből jó nem származhat, mégis az az érzése nyugaton az embereknek, hogy nem teszünk eleget ez ellen. Vissza kell térni a józan ész útjára és azokhoz „az elementáris önvédelmi reflexekhez, amelyek nem engedik, hogy az emberiség alapértékei a világmozgás által kiváltott rengés martalékai legyenek” – zárta szavait a kormányfő.

A Tudomány Világfórumára több mint száz országból érkeznek résztvevők Budapestre. A tanácskozás témái között szerepelnek a nemzetközi együttműködés kérdései a klímaváltozás és katasztrófakockázatok csökkentése terén, az utóbbi évek járványai és globális egészségügyi veszélyei, a tudomány és az innováció kapcsolata, valamint a globális migráció kihívásai.