Két hét múlva, november 27-én, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának soron következő ülésén dönthetnek a jegybank programjainak átvilágításával kapcsolatos szakértői stábok felállításáról – értesült lapunk.
A Magyar Nemzet tegnap kereste az MNB négy felügyelőbizottsági tagját. Szényei Gábor András a felügyelőbizottság ügyrendjére hivatkozva Papcsák Ferenc elnökhöz irányított, aki azonban lapzártánkig nem vette fel a telefonját. Kerestük Nyikos Lászlót is, de nem értük el. Egyedül Madarász Lászlóval tudtunk beszélni, aki elmondta, hogy két szakembert kíván a vizsgálatba bevonni. Mint ismeretes, Madarász László vezeti azt a munkacsoportot, amely a közel 300 milliárd forinttal létrehozott jegybanki alapítványokat vizsgálja. Lapunknak Madarász még annyit mondott, hogy előreláthatóan februárban végez az átvilágítással, és márciusra készülhet el a szakértői anyag.
– Teljesen objektív és független vizsgálatra törekszem – hangsúlyozta a felügyelőbizottság tagja. Az Index hírportál tegnap számolt be arról, hogy független szakértők is segíthetik a jegybank felügyelőbizottságát a vizsgálatban, amelyet Matolcsy György MNB-elnök utóbbi időkben megszaporodott költekezései miatt indítanak. Az MNB működését felügyelő testületnek négy tagja van, ebből hármat a Fidesz, egyet pedig – Nyikos László személyében – a Jobbik delegált a bizottságba. Az ingatlanos ügyeket, amelyre nagyjából 90 milliárdot költött az MNB, a Nyikos László vezette munkacsoport vizsgálja majd, Szényei Gábor András pedig a közel 30 milliárd forintos értéktárprogramot, vagyis a műkincsvásárlásokat nézi majd át.
Az MNB milliárdos költései európai összehasonlításban is kimagaslónak tűnnek, figyelembe véve, hogy a legtöbb európai jegybank az elmúlt öt évben inkább eladott ingatlanokat, mintsem hogy vásárolt volna, emellett festmények és egyéb műtárgyak vásárlása terén is sokkal visszafogottabbak.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a jegybank és a hozzá tartozó alapítványok egyebek között egy Mátyás király úti kastélyt 1,3 milliárd forintért vettek meg, az MTA egyik épülete 2,9 milliárd forintba, a régi budai városháza 1,85 milliárdba került. Megszerezték az Ybl Miklós tervezte Lónyay-villát is, 3,4 milliárd forintért. Egy kecskeméti ingatlan 1,7 milliárdot, a tiszaroffi Borbély-kastély mintegy 400 millió forintot ért meg nekik. A Döbrentei utca 2. szám alatt lévő ingatlan vételára 2,1 milliárd forint volt.
A Vörösmarty téren található Luxus Áruházba is bevásárolták magukat, az első két emelet vételára 4,9 milliárd forintra rúgott. A közelmúlt legnagyobb beruházása azonban az Eiffel Palace, amelyért egyes hírek szerint 14, mások szerint közel 18 milliárdot tettek le. Az MNB és alapítványai 90 milliárd forint értékben fognak még ingatlant vásárolni és felújítani. Műkincsvásárlásra 2018 végéig mintegy 30 milliárd forint összeget különítettek el. Eddig a legnagyobb fogás Tiziano Vecellio Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotása volt, 4,5 milliárdért, míg a Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményért 1,6 milliárd forintot fizetett az állam a jegybanki programon keresztül.
