Tízezrek rokkantsági nyugdíj nélkül

Az ellátások összege alacsonyabb, mint régen, de a korábbinál sokkal többen tudnak dolgozni a járadék folyósítása mellett.

Eddig a felülvizsgálatok eredményeként összesen 20 070 embertől vonták meg a rehabilitációs ellátást azért, mert oly mértékben javult az állapotuk, hogy már nem minősülnek megváltozott munkaképességűnek – közölte Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Korózs Lajos szocialista képviselő írásbeli kérdésére ismertette a rokkantsági ellátórendszer átalakításának eddigi eredményeit. Korózs többek között arra volt kíváncsi, a felülvizsgálatra kötelezett, mintegy 200 ezer korábbi rokkantnyugdíjasból hány embernek szüntették meg az ellátását állapotjavulás miatt, az átalakítások hatására nőtt vagy csökkent-e az ellátások átlagos összege, illetve a megszigorított feltételek miatt hány új igénylő ellátás iránti kérelmét kellett elutasítani.

Rétvári Bence szerint az érintett 200 ezer emberből csak 189,4 ezren kérték a felülvizsgálat elvégzését, 10 455-en azonban nem adták be az erre irányuló kérelmet, így már azelőtt elestek az ellátástól, hogy felülvizsgálták volna az állapotukat. Összesen tehát – a 20 ezer, állapotjavulás miatt megvont ellátással együtt – 30 ezer embertől vonták meg a rehabilitációs ellátást a rendszer átalakítása óta. Azok az ellátottak, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, kérhetik az ellátás helyett az öregségi nyugdíj megállapítását, ezzel a lehetőséggel eddig 13,2 ezren éltek.

A rendszer átalakítása során nemcsak az ellátásban részesülők állapotát és jogosultságát vizsgálják felül, de az ellátást újonnan igénylőknek is szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük. Az új igénylők közül 2012-től 2015 első negyedévéig összesen 63 793 ember kérelmét utasították el. Az államtitkár szerint az elutasítások jellemző okai között szerepelt, hogy a kérelmező nem minősült megváltozott munkaképességűnek, vagyis nem felelt meg az egészségi állapotra vonatkozó követelményeknek, kereső tevékenységet folytatott, rendszeres pénzellátásban részesült, vagy nem rendelkezett a jogszabályban előírt biztosítási idővel.

Az államtitkár elismerte, hogy a mai napig nem végezték el az összes felülvizsgálatot, de állítása szerint egyre kevesebb az ügyhátralék. Leszögezte: a felülvizsgálatok az egyes megyei kormányhivataloknál ütemezetten zajlanak. A vizsgálati hátralék jelenleg kevesebb mint 30 000 esetet jelent, amely a megtett intézkedések (például több orvos alkalmazása a rehabilitációs hatóságoknál – a szerk.) eredményeképpen intenzíven csökken. A rehabilitációs hatóságok leterheltségét érzékeltetve Rétvári rámutatott arra is, hogy a rendkívüli felülvizsgálatok mellett a 299 ezer rokkantsági ellátásban részesülő soros felülvizsgálatát is el kellett végezni, valamint az új igényeket is el kellett bírálni. Így a hatóságok évente mintegy 180 ezer vizsgálatot végeztek el.

Az ellátás átlagos összege sem nőtt az utóbbi években: az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2011 decemberében a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak átlagos összege teljes ellátás esetén 72 888 forint volt. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak átlagos összege 2013 januárjában 66 035 forint, 2014 januárjában 66 364 forint, az idei év elején pedig 67 759 forint volt. Azon esetekben, amikor a felülvizsgálatot követően rehabilitációs ellátás folyósítását állapították meg, az ellátás összege átlagosan 2012-ben havi 40 740 forint, 2013-ban 41 889 forint, 2014-ben pedig 42 168 forint volt.

Tény ugyanakkor, hogy a korábbinál többen tudtak elhelyezkedni az ellátás igénybevétele mellett, akiknek munkabérük jelentősen növeli a bevételeiket. 2015-ben a harmadik negyedéves adatok szerint 37,2 ezer ellátásban részesülő embernek kell kötelezően együttműködnie a rehabilitációs hatóságokkal, közülük 21,8 ezren már munkaviszonyban állnak. Rajtuk kívül további 20 ezren vannak olyanok, akiknek nem lenne kötelező munkát keresniük, de mégis igénybe veszik a hatóságok ilyen irányú segítségét, közülük már 12,3 ezren tudtak elhelyezkedni. A rehabilitációs hatóság sikeres munkaközvetítésének köszönhetően 2013-ban 12,6 ezer, tavaly pedig 17,4 ezer megváltozott munkaképességű ember állhatott munkába. A kormányzat többirányú, célzott támogatáspolitikával segíti az érintettek foglalkoztatását. A 2012-től bevezetett rehabilitációs kártya egészségkárosodott személy foglalkoztatása esetén teljes munkáltatói járulékmentességet biztosít legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékáig. Az akkreditált munkáltatók pályázat alapján további bér- és járulék-, valamint többletköltség-támogatásban részesülhetnek a megváltozott munkaképességűek alkalmazása esetén, és több uniós projekt is ösztönzi az érintettek foglalkoztatását.

Rétvári leszögezte: az ellátórendszer működését folyamatosan vizsgálja a kormányzat annak érdekében, hogy az esélyt nyújtson a megváltozott munkaképességű személyek számára a munkaerőpiacra való visszatérésre. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának jelzéseire is kiemelt figyelmet fordítanak, akinek észrevételei alapján már több alkalommal is módosították a vonatkozó törvényt. Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy az ellátórendszer továbbra is tartalmaz olyan ellátási formákat, amelyeket a megfelelő biztosítási idővel nem rendelkező, így rehabilitációs ellátásra nem jogosult személyek is igénybe tudnak venni. Ilyen például a rokkantsági járadék, amelyre a 25. életévük betöltését megelőzően súlyos egészségkárosodást szenvedett emberek szerezhetnek jogosultságot, de ide- sorolható a legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotú személyek által igénybe vehető egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás is, amely a rendszeres szociális segélyt váltotta fel idén márciustól.