Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a hétfő „a gyalázat napja” volt, amikor kormánypárti politikusok leszavazták a gyermekéhezés leküzdésére kidolgozott előterjesztést. Hozzátette: a kormány úgy harcol a szegénység ellen, hogy „betiltotta a szó használatát”, a Központi Statisztikai Hivatal pedig nem hozza nyilvánosságra a szegénységi adatokat. Hangsúlyozta: ha az egészségügyben egy fizikai munkát végző ember nem keres 70 ezer forintot, ha az iskolai kazánfűtő vagy a konyhán a szakács nem keres ennyit, akkor rabszolga.
„Ha egy embernek csak annyi a fizetése, hogy abból lakni tud meg enni tud, akkor rabszolga, mert a rabszolgák is laktak meg ettek” – jelentette ki. Hozzátette: ha a versenyszférában az Auchan tud 10 százalékos béremelést adni, akkor az összes többi kereskedelmi áruházlánc is tud.
Korózs Lajos a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 36 legfejlettebb országot vizsgáló tanulmányára hivatkozva azt mondta: Magyarország polgárai szerény jövedelemmel rendelkeznek, csekély pénzügyi tartalékuk van, rossz körülmények között laknak, alacsony a várható élettartamuk, rossz az egészségi állapotuk.
A Habitat for Humanity Magyarország adatait sorolva azt emelte ki, hogy másfél millió ember él lakhatási szegénységben, 30 ezren hajléktalanok és 555 ezer ember lakik olyan lakásban vagy házban, amely dohos, penészes, büdös vagy beázik a teteje. A Magyar Tudományos Akadémia kutatására hivatkozva arról is beszélt, hogy ma Magyarországon a háztartások 76 százaléka nem tud váratlan kiadást finanszírozni. Korózs Lajos szerint a Bodrogközben senki nem lenne erre képes, de a fővárosban is 50 százalékos ez az adat.
