A rezsicsökkentés ellenére a háztartások bevételeiknek még mindig jelentős részét, átlagosan mintegy negyedét költik lakásfenntartásra. Beszédes adat az is, hogy a lakosság 11 százaléka nem tudja megfelelően fűteni otthonát, közel negyede pedig hitel-, lakbér-, vagy közműtartozás miatt van eladósodva. Ilyen körülmények között
„a kormány részéről nagyon kedvezőtlen lépés a mintegy félmillió, jellemzően alacsony jövedelmű háztartást elérő állami lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése\"
– emeli ki Koltai Luca, a Habitat programvezetője. Hozzáteszi, hogy ez idén márciusban történt, akkor bízták a kieső támogatás pótlását az önkormányzatok belátására. Emiatt komoly területi különbségek alakultak ki, a hozzáférhetőséget pedig nagyban befolyásolják helyi, akár szubjektív szempontok is.
A Habitat szerint a legnagyobb probléma az, hogy az állami támogatások közel kétharmada nem a rászorulókat segíti. Ez jól látszik abból, hogy a központi költségvetés lakhatásra szánt kiadásai továbbra is nagyrészt a középosztály és a magas jövedelmű rétegek lakástulajdon-szerzését támogatják, nem pedig a szegényebbeket. Például az idén nyártól elérhető családok otthonteremtési kedvezménye (csok) a legrászorultabbaknak aligha jelent segítséget. Ugyanez a helyzet a jelzáloghiteleseket célzó intézkedésekkel, amelyek szintén inkább azokat támogatják, akiknek nem volt hátralékuk és korábban fizetési könnyítést sem vettek igénybe.
