Nyerges Andor, az 56-os Szövetség Heves megyei vezetőségének tagja a megemlékezésen azt hangsúlyozta, hogy „az 59 évvel ezelőtti gyilkos sortűz minden ok és provokáció nélküli borzalmas tett volt”.
A szónok felidézte: a forradalmat és szabadságharcot a világ legnagyobb, túlerőben lévő hadseregének szuronyaival és lánctalpaival sikerült leverni, a hatalomra került bábkormány és pribékjei pedig „ocsmány, aljas, Haynaut megszégyenítő megtorlást kezdtek országszerte”. Nyerges Andor rámutatott: a megtorlás azért volt ilyen véres, mert a fegyveres harcok letörése után az ellenállás áttevődött a munkástanácsokra és nemzeti bizottságokra.
Arról is beszélt, hogy Egerben az első, halálos áldozatot is követelő lövöldözésre már december 11-én sor került.
A sortűz áldozatainak pontos száma nem ismert, különböző források szerint 9-16 ember halt meg Eger utcáin, illetve a kórházban, a sebesültek száma pedig 22 és 30 között volt.
A vérbe fojtott tüntetést az emberi jogok napja alkalmából tartott sztrájk keretében rendezték 1956. december 12-én. A 48 órás munkabeszüntetést eredetileg a Budapesti Munkástanácsok kezdeményezték, az akcióhoz pedig csatlakozott Eger lakosságának többsége is.
A sztrájk második napján a Széchenyi utcában 200-300 békés tüntető vonult fel, amikor az egri, illetve az időközben a megyeszékhelyre vezényelt füzesabonyi karhatalmista alakulat tagjai géppisztollyal a tömegbe lőttek.
