A család fogalmát ma sokan kerülik, sokan gondolják, hogy „korszerűtlen, csupán a társadalom által megalkotott régi intézményt jelöl, amelyet kényünk-kedvünk szerint, mondjuk többségi alapon vagy ideológiák mentén újragondolhatunk, másképp határozhatunk meg, sőt talán el is felejthetünk” – emelte ki beszédében Erdő Péter. Az érsek arra figyelmeztetett, hogy ha ezt elfelejtjük, akkor az életünket felejtjük el, mert a család nem emberi alkotás, hanem a teremtő Isten tervének a része.
Kifejtette: a család intézményét Isten alkotta, és ő határozta meg alaptörvényeit. Ez tehát nem a pápa vagy az egyház, de nem is a világi közvélemény vagy a hatalmak tetszésétől függ. A házasság és a család – idézte a Katolikus Egyház Katekizmusát – a házastársak javára, gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve.
Ez azt jelenti, hogy „nem mi, nem a házastársak döntik el, hogy mi legyen a tartalma a családnak, vagy mi legyen a házasság jelentése, hanem mindez előre meg van határozva” – tette hozzá Erdő Péter.
„Az Úr a családban felragyogtatja arcát, mert a házastársak egymásban Krisztust látják, a gyerekekben pedig – mint új emberekben – az Isten képére teremtett emberi lényt” – fogalmazott a bíboros.
Erdő Péter szólt arról is, hogy a család élete belső, szüntelen dinamizmus, a nap mint nap „apróbb-nagyobb önmegtagadások és áldozatok árán megharcolt szeretet körforgása”. Ezért a gyermek elfogadása és szerető nevelése is a házasság és a család belső logikájából és lényegéből következik. Ez a szeretet kívánja meg a férfi és a nő egyenlő méltóságát is – tette hozzá.
A bíboros felidézte: az októberi, a családról szóló püspöki szinódus az egész világ püspökeinek tapasztalata alapján állapította meg, hogy mindenütt léteznek családokból álló közösségek, amelyek segítik egymást, sőt, másokat is. Ezek a közösségek be tudják fogadni a sérült vagy csonka családban élőket, van mondanivalójuk a magányosak számára is. „A családban élő szeretet mindig túláradó erőt is jelent” – mutatott rá.
„Ha van belső logikája a reménytelenségnek, a bezárkózásnak, a félelemnek vagy az önzésnek, akkor még inkább van ilyen logikája és energiája az Isten szándéka szerint való személyes szeretetnek” – fogalmazott Erdő Péter.
