A dokumentum talán legfontosabb megállapítása szerint „az eddig elvégzett miniszteri intézkedések ellenére sem csökkent a parlagfű virágzásának ideje alatt a parlagfű pollen száma, a probléma hatékony kezelése érdekében az intézkedések nem tűnnek elegendőnek”.
Székely László és munkatársai ugyanakkor elismerték, jó néhány előrelépés történt. Például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elindult parlagfű-bejelentő rendszer megkönnyíti az illetékes hatóságok elérését, amelyek aztán meg is bírságolhatják a földjeiket nem kaszáló tulajdonosokat.
A jelentésből az is kiderült, hogy az utóbbi hat évben az első tüneteket okozó nap legkorábbra 2009-ben (július 23.), legkésőbbre 2010-ben (július 31.) esett. A városokban mért legmagasabb napi parlagfűpollenkoncentráció-érték ideje jellemzően augusztus 19. és szeptember 13. közé esik. A 2014-es parlagfűszezon 36. hetének csúcsidőszakában pedig a parlagfűpollen-riasztási rendszer fennállása óta először jelent meg a legmagasabb, 6. fokozatú, extrém magas pollenkoncentrációt jelző riasztási szint a Nyíregyháza térségében mért adatok alapján.
Az önkormányzatok alapvetően eleget tesznek kötelezettségüknek, és a közmunkásokat is bevetve tisztítják meg a területeiket évről évre. A legtöbb problémát tehát az elhanyagolt magántulajdonú telkek jelentik. Éppen ezért az ombudsman a bírságolás gyakorlata mellett a felvilágosító kampányokat is fontos eszköznek tartja a parlagfű elleni küzdelemben.
Székely László és munkatársai az alapvető jogok szempontjából is megvizsgálták a kérdést, de sem az egészséghez, sem az egészséges környezethez való joggal összefüggő visszásságot nem állapítottak meg. Azt viszont ismételten hangsúlyozták, hogy a parlagfű elleni védekezés – a pollenkoncentráció adatainak ismeretében – nem működik hatékonyan, tehát változtatásokra, esetleg új eszközök bevetésére van szükség. Ennek felmérésére és a munka koordinálására vetették fel egy kormánybiztos kinevezésének lehetőségét.
