A házelnök kiemelte: a kormánynak és a parlamenti többségnek fontos a demográfiai helyzet, de remélhetőleg nemcsak nekik és a választóiknak számít, hogy mi lesz a nemzettel, az országgal, hanem minden magyarnak, mindenkinek, aki e nemzethez sorolja magát. A parlament ebben az ügyben is jól teljesített, a kormányzati előterjesztéseket megtárgyalta, elfogadta, és remélhetően a jövőben is lesznek a képviselőknek olyan javaslataik, amelyek még könnyebbé teszik a fiatalok gyermekvállalását – mondta.
Kövér László kifejtette: ugyanakkor nem feltétlenül az állítja meg a demográfiai zuhanást, ha egyre jobb és hatásosabb döntéseket hoznak a családpolitikában, hanem az a fontos, hogy kiszámítható-e, folyamatos-e a családpolitika. Ha hektikus, amint az Magyarországon is volt az elmúlt 25 évben, amikor „a baloldali kormányok gyakorlatilag mindig felszámolták az előző polgári kormányok családpolitikai intézkedéseit”, akkor a fiatalok elbizonytalanodnak, hogy mikor is vállaljanak gyermeket – magyarázta.
A házelnök a parlament idei munkáját értékelve közölte: bevált a kéthetes ülésezési rend, egyetlen ellenzéki párt sem javasolta, hogy térjenek vissza a régi munkarendre, nekik is kiszámítható a mostani.
Véleménye szerint „a törvényalkotás menete felgyorsult, koncentráltabbá vált”, de nem úgy, hogy „kapkodóbb módon” kell elfogadni a törvényeket, hanem úgy, hogy sokkal kevesebb időt töltenek a törvényalkotás olyan elemeivel, amelyek nem produktívak. A törvényalkotási bizottság intézménye beváltotta a hozzá fűzött reményeket, érdemi munkát végez – mondta.
Kövér László szerint a plenáris ülés általános vitája érdemibbé és hatékonyabbá vált, és a kéthetes ülésrenddel nem csökkentek az ellenzék kormányzatot ellenőrző jogosítványai. A plenáris ülések vitakultúrájával kapcsolatban pedig közölte: nem volt mindig méltó az Országgyűlés működése ahhoz a hivatáshoz, amelyet be kell töltenie, de a parlamentek többségében előfordul ilyen, és a magyar törvényhozásban kicsit javult a helyzet.
Arról is beszélt, hogy Európa azt a kultúrát és civilizációt is jelenti, amely itt felépült az elmúlt néhány ezer évben, „Európa a nemzetállamok, a nemzeti kultúrák sokszínűségéből lett sikeres”, de ha egy más civilizáció vagy kultúra foglalja el ezt a térséget – s „a migráció komoly veszély ebből a szempontból” –, és jut többségbe, „az európai kultúra, az európai civilizáció el fog tűnni”.
Úgy fogalmazott: vannak európai politikusok, akiknek „kifejezetten útjában van minden nemzetállam”, hozzátéve: Angela Merkel német kancellárt nem sorolja közéjük.
A politikusok nemzetállam elleni beállítódását a házelnök azzal magyarázta, hogy „azt a gazdasági háttérhatalmat szolgálják”, amelynek eleve útjában áll minden, az emberek manipulációja elé korlátokat állító közösség. Közéjük sorolta a nemzeti közösséget, a vallási közösségeket és a családi kötelékeket is. Utóbbiakkal kapcsolatban megjegyezte, a „tudatos felbomlasztásukra irányuló politikai manőverek” is tetten érhetők az európai politikában.
Az Országgyűlés elnöke úgy látja, az elmúlt évek kiábrándító tanulsága, hogy „kifinomult képmutatás” uralja a nyugat-európai politikát és az EU politikáját. „Szándékos félrebeszélés” tapasztalható a migrációs hullám esetében is, hiszen miközben elsősorban Németország munkaerőhiányát akarják kielégíteni, úgy akarják beállítani, mintha csak politikai, háborús menekültekről lenne szó – vélekedett Kövér László.
Nem ez volt Kövér László egyetlen, nagy vihart kavaró kijelentése. A házelnök a vasárnapi Fidesz-kongresszuson úgy fogalmazott: „Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk.”
Válaszul egy Facebookon verbuválódott csoportosulás tagjai negatív terhességi tesztekkel árasztanák el a parlamentet, Vadai Ágnes szerint pedig a házelnöknek „konkrétan elment az esze”. Az MSZP unokázni küldené Kövért, a Jobbik pedig a családbarát intézkedéseket hiányolja.
