Nekiment a törvényszék a főügyésznek Biszku-ügyben

Ibolya Tibor múlt pénteki nyilatkozatára reagált közleményében a Fővárosi Törvényszék.

A főügyész nyilatkozataira reagálva a bíróság közölte: nem igaz az az állítás, hogy a két alapügyben kihallgatott tanúk – akik közül a még életben lévőket a bíróság kihallgatta, a már elhunytak vallomását pedig felolvasta – „nem mondtak semmit”. Ugyanis szinte kivétel nélkül akként nyilatkoztak, hogy a hatalom nem adott ki központi tűzparancsot a vádbeli esetekben, és ezt megerősítették a történész szakértők is.

A Fővárosi Ítélőtábla előírta a bíróságnak, hogy értékelje ezen tanúk vallomását is, aminek a bíróság eleget tett és ki is tért rá az ítélet szóbeli indokolásában. Úgy fogalmaztak: a bíróságnak ugyanis nemcsak a vádlottra nézve terhelő, hanem a mentő bizonyítékokat is értékelnie kell, és nem teheti meg, hogy azokat valaminek az igazolása céljából figyelmen kívül hagyja, még akkor sem, ha a vádlottat adott esetben Biszku Bélának hívják, akit a közvélemény jelentős része – egyébként a konkrét vád ismerete nélkül – bűnösnek könyvel el.

A Fővárosi Törvényszék szerint a főügyész azon másik nyilatkozatával szemben, hogy nem érti, miért eltérő rendbeliségű bűnpártolásban mondta ki a bíróság bűnösnek a vádlottat, mint amilyennel, emberöléssel az ügyészség eredetileg őt vádolta, ki kell emelni: a bűnpártolás rendbelisége nem a mások által elkövetett alapcselekményhez, hanem a bűnpártoló tevékenység folytán a felelősségre vonás alól mentesített személyek számához igazodik az évtizedek óta töretlen bírói gyakorlat szerint.

A bíróság leszögezte: az ügyészség – szemben a főügyész állításával – még csak nem is egyrendbeli, hanem négyrendbeli háborús bűntett miatt emelt vádat, a bíróság pedig – szintén ellentétben azzal, amit a főügyész állított – nem két-, hanem csupán egyrendbeli háborús bűntett vonatkozásában hozott végül felmentő rendelkezést.

Ibolya Tibor azon kijelentésével kapcsolatban, hogy az ügyészség nem azzal vádolta és soha nem állította azt, Biszku Béla adott volna ki tűzparancsot, a bíróság idézte az ügyészi vádirat 6. oldalát, Biszku Bélával kapcsolatban: „a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt a leírtak szerint ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének”.

A bíróság közleményében leszögezte: az ügy jogerős eldöntése másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára vár, az eljárási szereplők – köztük az ügyész is, mint minden más egyéb büntetőügyben – az álláspontjukat a tárgyalóteremben és nem a sajtóban kell, hogy megvédjék.

Ismert, Biszku Béla volt pártállami vezetőt múlt csütörtökön nem jogerősen két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon.

A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely Kádár János kormányának védelmében halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra.

A soron kívül lefolytatott új elsőfokú eljárásban decemberben a perbeszédek során az ügyész életfogytiglani szabadságvesztést, míg a védelem részben az eljárás megszüntetését elévülés miatt, részben pedig felmentést kért.

Az ügyvéd ugyanakkor perbeszédében azt hangsúlyozta: hiába üldözi az állam Biszku Bélát, az ő személyén keresztül nem tud erkölcsi ítéletet mondani az önkényuralmi rendszer felett, csupán revánsot tudnak venni annak módszereit alkalmazva.