Elképesztő feladatok a felvételin

Olyan kérdés is szerepelt a vizsgán, ami nem része a tananyagnak.

Nagy Áron
2016. 01. 22. 7:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemcsak a szülők, hanem a pedagógusszakma képviselői között is számos kritikusa akad a múlt heti központi középiskolai felvételinek. Több pedagógus is arról számolt be, hogy a matematika felvételi az utóbbi 10 év legnehezebb vizsgája volt, sok gyerek sírva hagyta el a vizsgatermet. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a magyarvizsga „részint nehéz, részint könnyű, de mindenképpen nagyon rossz volt”.

– A nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők tesztjeiből több mint százat javítottam. A vizsgalapon tíz feladat volt, és ezek között akadt olyan, amely leíró nyelvészeti ismereteket kért számon, noha az nem része az alsós tananyagnak. A Nemzeti alaptanterv, illetve a kerettanterv szerint a 10 év körüli gyerekeknek nem kell tudniuk megkülönböztetni a ragot, a jelzőt és a képzőt, éppen ezért ezt a feladatot jobbára csak azok tudták teljesíteni, akiket kifejezetten régimódi, a tantervet figyelmen kívül hagyó tanár készített fel – mutatott rá Arató László. A pedagógus kifogásolta a teszt belső aránytalanságait is. Mint mondta: három feladat lényegében betűhalmazból való szókikeresés volt, kettő pedig magyar közmondások felismeréséről szólt. – Jobb ma egy veréb, mint ezt még viszonylag sokan tudták folytatni. Viszont a hatosztályos iskolába jelentkezőknél szereplő „nem minden lencse, ami lapos” még számomra is újdonság volt! – jegyezte meg.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke úgy vélte: a központi felvételi összességében nem szolgálja a diákok érdekét, és a megszüntetése sem lenne ördögtől való ötlet. Szerinte a 10-12 évesek, azaz a nyolc- és a hatosztályos gimnáziumba készülők nyomás alá helyezése rossz vagy legalábbis korai. Kiemelte: a magyar oktatási rendszer az egyik legszelektívebb Európában, a felvételi eljárás miatt óriási szakadék tátong az egyes iskolák között.

Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke úgy látja, a központi felvételivel két probléma van: az egyik, hogy nem kötelező, a másik, hogy egyáltalán létezik. – Ha kötelező lenne, akkor legalább mindenkire azonos szabályok vonatkoznának, így viszont a szelekciót segíti, mivel a teljesítése külön felkészülést igényel, amit a jobb iskolák és a magántanárok megfizetésére képes szülők tudnak inkább megadni a gyerekeiknek – magyarázta. Szerinte a szóbeliztetés még problémásabb, mivel szinte ellenőrizhetetlen lehetőséget ad az iskoláknak arra, hogy kedvükre válogassanak a diákok között.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.