Gyorsabban felpöröghet az új építésű lakások piaca a családi otthonteremtési kedvezmény szabályainak enyhítése után. A kormány szerdán jelentette be, hogy eltörli az új lakások értékére vonatkozó államilag kamattámogatott hitelek esetében alkalmazandó 30 millió forintos korlátot.
A limit eltűnése miatt egyik pillanatról a másikra többszörösére nő a csok keretében igényelhető 10 plusz 10 millió forintos konstrukciónak megfelelő lakások száma. A szóban forgó összeg az a 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásból és 10 millió forintos államilag kamattámogatott hitelből álló keret, amelyet a feltételeket teljesítő, három gyereket nevelő vagy vállaló családok új lakás vásárlására vagy építésére fordíthatnak.
E keretet a 30 millió forintos korlát nélkül országszerte – a budapesti lakásokkal is számolva – már 5992 darab lakás megvásárlásához lehet felhasználni, míg a 30 millió forintos limittel csak mindössze 2347 lakás kerülhetett fel a palettára – derül ki az Ingatlan.com összegzéséből.
A csok, főleg a szerdai szabálymódosítás után hatalmas segítséget jelent azoknak a családoknak, amelyek hitelképesek, kellő anyagi háttérrel, esetlegesen már meglévő lakással rendelkeznek. Viszont azok otthonteremtését, akiknek esélyük sincs arra, hogy több tíz milliós lakásban gondolkodjanak, érdemben nem sok támogatás segíti – erre hívja fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország. A civil szervezet szerint nagy hiba, hogy a kormány csak a lakástulajdon-szerzést ösztönzi, miközben Magyarországon már most is Európában az egyik legmagasabb a lakástulajdon aránya. Emiatt – írják véleményükben – a kormánynak azt kellene elősegítenie, hogy az áfacsökkentés a szociális lakhatási lehetőségek támogatására is szolgálhasson. Azaz épülhessenek alacsony lakbérű, szociális alapon kiadott, energiahatékony bérlakások. A legszegényebbeknek a magas lakhatási költségek mérséklését szolgáló lakásfenntartási támogatások is hiányoznak, jelenleg pedig semmi nem segíti azt sem, hogy az ország legkülönbözőbb részein üresen álló lakásokat hasznosítani lehessen. A civil szervezet álláspontja szerint a hátrányos helyzetű térségekben az ingatlanvásárlás ösztönzése csak akkor indokolt, ha az adott területen a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek is bővülnek.
