Ügyészség: Felelősséggel tartoznak a vádlottak

A Veszprémi Törvényszék közölte: nem természeti katasztrófa okozta az iszapömlést.

A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügyben 15 ember – a cég vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat, valamint számos polgári per is indult.

Nem természeti katasztrófa okozta a vörösiszapömlést – közölte a Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője pénteken az előző nap kihirdetett felmentő ítélettel kapcsolatban tartott veszprémi sajtótájékoztatóján. Varga Gábor úgy fogalmazott, a csütörtöki ítélettel kapcsolatban megjelent egyes pontatlan tudósítások nem a közvélemény tájékoztatását segítik, hanem egy negatív közhangulatot táplálnak.

Mint mondta, az eljáró bíróság soha sehol nem állította azt, hogy a vörösiszap-katasztrófa természeti katasztrófa lett volna, és az ezzel kapcsolatos téves információk teljesen rossz végkövetkeztetésekre vezethetnek.

A büntetőkollégium vezetője arról is beszélt: a felelősségnek különböző típusai, szintjei vannak. Példaként említette, hogy van erkölcsi, politikai és jogi felelősség, s az utóbbin belül is van polgárjogi, munkajogi, közigazgatási és büntetőjogi felelősség. A polgári jogi és a büntetőjogi felelősségnek semmi köze egymáshoz – hangsúlyozta.

Mint mondta, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt.-vel mint jogi személlyel szembeni polgári perekben tudomása szerint a bíróságok túlnyomó többségben a társaság polgári jogi felelősségét megállapították. A katasztrófával összefüggésben egyetlen büntetőügy indult, amelynek tizenöt vádlottját az első fokon eljáró bíróság valamennyi vádpont alól felmentette.

Varga Gábor az mondta, több tudósítással ellentétben az ítélethirdetés után kiadott sajtóközleményben és a bíró indoklásában is elhangzott: a büntetőügyben büntetőjogi felelősség személyre bontva felmerült. Az alapos szakértői bizonyítás eredményeként a katasztrófa okaként „altalaj-eredetű stabilitásvesztést” határoztak meg, amelynek következtében a töltés tönkrement. Ennek okai pedig a bíróság szerint egyértelműen a 10-es kazetta tervezése, kivitelezése körében felmerült hibák, mulasztások voltak – jelentette ki a kollégiumvezető.

Kiemelte, hogy az ügyészség a katasztrófa okát gyakorlatilag ugyanabban jelölte meg, mint a bíróság.
Kitért arra is, a bíróság azért nem nevezett meg az ügyben más, konkrét felelőst, mert „egy büntetőügyben a bíróság csak és kizárólag azoknak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, akivel szemben az ügyész vádat emel, más büntetőjogi felelősségét nem állapíthatja meg”. Más felelősök megnevezésére – mint mondta – külön eljárásban kerülhet sor.

A csütörtöki ítélet nem szólt másról, mint arról, hogy az a tizenöt ember, akit az ügyészség megvádolt, nem tehető felelőssé a katasztrófa előidézéséért, a következmények elhárításáért vagy az elhárítás akadályozásáért – fogalmazott a kollégiumvezető.

Hozzátette, hogy az ügyészség nem is mind a tizenöt vádlottat vádolta meg a katasztrófa előidézésével, így az olyan tudósítás, miszerint mind a tizenöt vádlottat felmentették a katasztrófa előidézésének vádja alól, nem valós. Néhány embert nem is vádoltak mással, mint a következmények elhárításának akadályozásával – emlékeztetett.

A bíróság emellett több pontban megállapította, hogy kötelezettségszegés, illetve mulasztás terheli a Mal Zrt. vezetőit – mondta Varga Gábor. Rámutatott azonban arra, hogy ezek nem álltak ok-okozati összefüggésben a bekövetkezett katasztrófával, vagy a vádlottaktól egyébként nem volt elvárható az a körültekintés, amelyet most a katasztrófa ismeretében várunk el tőlük.