Fejes Péter a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészség épületében tartott pénteki sajtótájékoztatóján, a Veszprémi Törvényszék csütörtöki felmentő ítélete kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség minden jogi eszközzel élni fog az elkövetők felelősségre vonása érdekében. Az ügyészség tiszteletben tartja a bíróság nem jogerős ítéletét, de azt fellebbezéssel támadja – mondta.
Az ügyész kifejtette: álláspontjuk szerint üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányosságok miatt a vádlottakat felelősség terheli, valamint felelősséggel tartoznak a katasztrófa bekövetkezte utáni magatartásukért is, hiszen akkor nem értesítették haladéktalanul a hatóságokat és az önkormányzatokat.
Hozzátette, hogy az elsődleges felelősség az üzemeltetőt terheli, és bár a katasztrófa által érintett 10-es számú kazetta esetében kivitelezési, üzemeltetési és tervezési hiányosságok is voltak, az ügyészség ezt személyre szabottan, kétséget kizáróan nem tudja bizonyítani, ezért nem emelt vádat.
Az ügyész azt hangsúlyozta, hogy a vádlottak felelőssé tehetők azért is, mert nem avatkoztak be a katasztrófához vezető folyamatba és nem akadályozták meg annak bekövetkeztét.
Fejes Péter közölte, szerintük a törvényszék a közveszély kialakulásának napját tévesen tette 1998. december 23-ára, ez a tény másodfokon lehetővé teszi a vádlottak felelősségre vonását.
Mint mondta, az egész társadalom érdeke, hogy az ügy minél hamarabb jogerősen befejeződjön, hiszen Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája történt 2010. október 4-én.
A tárgyalás a Győri Ítélőtáblán folytatódik. Fejes Péter jelezte: ha ott az elsőfokútól eltérő ítélet születik, akkor lehetőség nyílik a harmadfokú eljárásra, ez esetben a Kúria mondana ítéletet.
A Veszprémi Törvényszék csütörtökön első fokon felmentette a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól is. A bíróság szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, amely miatt a töltés tönkrement.
A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügyben 15 ember – a cég vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat, valamint számos polgári per is indult.
Nem természeti katasztrófa okozta a vörösiszapömlést – közölte a Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője pénteken az előző nap kihirdetett felmentő ítélettel kapcsolatban tartott veszprémi sajtótájékoztatóján. Varga Gábor úgy fogalmazott, a csütörtöki ítélettel kapcsolatban megjelent egyes pontatlan tudósítások nem a közvélemény tájékoztatását segítik, hanem egy negatív közhangulatot táplálnak.
Mint mondta, az eljáró bíróság soha sehol nem állította azt, hogy a vörösiszap-katasztrófa természeti katasztrófa lett volna, és az ezzel kapcsolatos téves információk teljesen rossz végkövetkeztetésekre vezethetnek.
A büntetőkollégium vezetője arról is beszélt: a felelősségnek különböző típusai, szintjei vannak. Példaként említette, hogy van erkölcsi, politikai és jogi felelősség, s az utóbbin belül is van polgárjogi, munkajogi, közigazgatási és büntetőjogi felelősség. A polgári jogi és a büntetőjogi felelősségnek semmi köze egymáshoz – hangsúlyozta.
Mint mondta, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt.-vel mint jogi személlyel szembeni polgári perekben tudomása szerint a bíróságok túlnyomó többségben a társaság polgári jogi felelősségét megállapították. A katasztrófával összefüggésben egyetlen büntetőügy indult, amelynek tizenöt vádlottját az első fokon eljáró bíróság valamennyi vádpont alól felmentette.
Varga Gábor az mondta, több tudósítással ellentétben az ítélethirdetés után kiadott sajtóközleményben és a bíró indoklásában is elhangzott: a büntetőügyben büntetőjogi felelősség személyre bontva felmerült. Az alapos szakértői bizonyítás eredményeként a katasztrófa okaként „altalaj-eredetű stabilitásvesztést” határoztak meg, amelynek következtében a töltés tönkrement. Ennek okai pedig a bíróság szerint egyértelműen a 10-es kazetta tervezése, kivitelezése körében felmerült hibák, mulasztások voltak – jelentette ki a kollégiumvezető.
Kiemelte, hogy az ügyészség a katasztrófa okát gyakorlatilag ugyanabban jelölte meg, mint a bíróság.
Kitért arra is, a bíróság azért nem nevezett meg az ügyben más, konkrét felelőst, mert „egy büntetőügyben a bíróság csak és kizárólag azoknak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, akivel szemben az ügyész vádat emel, más büntetőjogi felelősségét nem állapíthatja meg”. Más felelősök megnevezésére – mint mondta – külön eljárásban kerülhet sor.
A csütörtöki ítélet nem szólt másról, mint arról, hogy az a tizenöt ember, akit az ügyészség megvádolt, nem tehető felelőssé a katasztrófa előidézéséért, a következmények elhárításáért vagy az elhárítás akadályozásáért – fogalmazott a kollégiumvezető.
Hozzátette, hogy az ügyészség nem is mind a tizenöt vádlottat vádolta meg a katasztrófa előidézésével, így az olyan tudósítás, miszerint mind a tizenöt vádlottat felmentették a katasztrófa előidézésének vádja alól, nem valós. Néhány embert nem is vádoltak mással, mint a következmények elhárításának akadályozásával – emlékeztetett.
A bíróság emellett több pontban megállapította, hogy kötelezettségszegés, illetve mulasztás terheli a Mal Zrt. vezetőit – mondta Varga Gábor. Rámutatott azonban arra, hogy ezek nem álltak ok-okozati összefüggésben a bekövetkezett katasztrófával, vagy a vádlottaktól egyébként nem volt elvárható az a körültekintés, amelyet most a katasztrófa ismeretében várunk el tőlük.
