Úgy tűnik, teljes kudarccal és visszavonulással zárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vezetői számára az az eljárás, amit tavaly kezdeményeztek az LMP antikorrupciós szóvivője ellen. Hadházy Ákost azért jelentették fel rágalmazás miatt, mert azt állította, a szervezet uniós pénzeket lopott. Miután azonban a rendőrség és az ügyészség is megszüntette az eljárást, a Kehi bejelentette, hogy pótmagánvádas eljárásban vesz elégtételt a politikuson. Csakhogy kiderült, ezt máig nem tették meg, s már nem is tervezik.
Gál Szabolcs, a Kehi elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére tegnap elismerte, hogy korábbi ígéretük ellenére nem kezdeményezték a pótmagánvádas eljárást. Mint mondta, tulajdonképpen lezártnak tekintik az ügyet, nem foglalkoznak tovább vele.
A komédiába fulladó ügy előzménye, hogy Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője tavaly januárban egy sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a Kehi bűncselekményt követett el, és az ellenőrzésre hivatott intézmény maga is sikeresen vesz részt az uniós pénzek „elherdálásában”. Az ellenzéki politikus azt állította, hogy a hivatal nettó 17 millió forintért értékelhetetlen „kamutanulmányokra” vett igénybe uniós pénzeket, amelynek „eredménye” mindössze egy néhány oldalas elnöki utasítás volt.
Mint mondta, ez egyebek közt azt tartalmazta, hogy a hivatali gépjármű átvevőjének az átvételkor ellenőriznie kell a járművet. Ezt követően tett feljelentést a Kehi a politikus ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás gyanúja miatt. Ugyanakkor az állami szervezet egymás után csúszott el a banánhéjakon. Bár mindvégig azt nyomatékosították, hogy zajlik az ügyben a büntetőeljárás, ezt előbb a rendőrség, majd az ügyészség is megcáfolta.
Kiderült az is, hogy a Kehi pótmagánvádas eljárása vélhetően akkor sem ért volna célba, ha kezdeményezik azt a bíróságon. Magyar Gábor ügyvéd, az Alkotmánybíróság korábbi munkatársa ugyanis az ügyben úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a hagyományos alkotmányjogi tétel alapján a bíróság által nem befogadható a hivatal indítványa. Mint mondta, az állam büntetőigényét – vagyis hogy a bűncselekmény elkövetőjét vonják felelősségre – az ügyészség képviseli, így egy másik közhatalmi szervezet pótmagánvádlói fellépése ellentmondásos helyzetet teremtene, mivel az állam büntetőigényével kapcsolatban a két közhatalmi szervezet egymással ellentétes álláspontra helyezkedne. A jogász rámutatott: az Alkotmánybíróság 2005-ben kizárta, hogy a pótmagánvád eszközként szolgáljon a közhatalmi szervezetek ügyészséget megkerülő fellépéséhez.
Megkerestük az ügyben Hadházy Ákost is, aki elmondta, csalódott a szervezet meghátrálása miatt. Neki ugyanis az volt a taktikája, hogy a Kehi kamutanulmányai miatt nem tesz feljelentést, mert szerinte az ügyészség úgyis elfogult lett volna, viszont ha a Kehi kezdeményezte volna a pert, akkor minden tanulmányt és dokumentumot be kellett volna mutatni, s kiderültek volna a részletek. Hozzátette, ettől kezdve az az álláspontja, hogy a magyar igazságszolgáltatás egyetért vele abban, hogy a Kehi lopott.
