Eljárás indult Szávay ellen Szerbiában

Szabálysértési ügyben indult eljárás a Jobbik alelnöke, Szávay István országgyűlési képviselő ellen.

MTI
2016. 02. 19. 16:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szávay István október végén nyitott országgyűlési képviselői fogadóirodát Zentán, miután a hatóságok kétszer is betiltották a Jobbik pártirodájának működését Szabadkán. A megnyitón azt mondta: azért jött, hogy segítséget nyújtson a helyieknek a magyar állampolgárság és a szükséges dokumentumok megszerzésében, és tanácsot adjon az őket érintő problémák megoldásában.

A szerb államigazgatási és önkormányzati minisztérium novemberben arra kérte a rendőrséget és az államügyészséget, hogy vizsgálják ki, a Jobbik milyen tevékenységet folytat Szerbiában, mert a szerb törvények nem teszik lehetővé külföldi pártok politikai tevékenységét az országban. A tárca szerint egy párt nevének és jelképeinek használata már párttevékenységnek minősül, Szávay István zentai irodáján pedig ott van pártja neve és logója.

A pert korábban elhalasztották, mert szerb nyelven folyt volna, a mostani tárgyalás viszont már magyar nyelvű volt. Szávay István a meghallgatást követően az MTI tudósítójának ismertette az elhangzottakat. Kiemelte, hogy nonszensznek tartja az eljárást, és őt személy szerint nem is vádolták meg tételesen semmilyen politikai tevékenység végzésével, hanem az irodán szereplő táblát kifogásolták, mert az a szerbiai törvények szerint már a létével megvalósítja a politikai tevékenység fogalmát.

„Úgy gondolom, hogy a politikai tevékenység egy párt esetében arra irányul, hogy a közhatalom gyakorlásában valamilyen módon részt vegyen, választásokon induljon, jelölteket állítson, és valamilyen közhatalmat gyakorló testületben képviseletet tudjon szerezni. [ ] Természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom esetében erről szó sincsen”

– fogalmazott a parlamenti képviselő.

A tárgyaláson kifejtette, hogy zentai képviselői irodájának két jogalapja van: egyrészt az Országgyűlés működéséről szóló 2012-es törvény a képviselőknek lehetőséget és anyagi keretet biztosít arra, hogy fogadóirodákat nyissanak, és a törvény nem tiltja azt, hogy az iroda más ország területén legyen. Magyarázata szerint a határon túli ügyekkel foglalkozva természetesnek tartja, hogy az ország határain kívül is nyit fogadóirodákat, hiszen a határon túli magyarság is választójoggal rendelkezik. A törvényi jogalap mellett pedig erkölcsi jogalapja is volt a fogadóiroda megnyitásának – tette hozzá –, hiszen az Alaptörvényben is benne van, hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarság sorsa iránt.

Szávay István kiemelte, hogy a Jobbik vajdasági tevékenysége „senki ellen nem irányul, nem sérti sem Szerbia, sem a szerb nemzet érdekeit”, és a politikus célja, hogy tevékenységével semmilyen szerbiai törvényt ne sértsen meg.

Ítélet egyelőre nem született, a politikus kijelentette: bízik abban, hogy felmentő lesz.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.