„Az, hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető” – fogalmazott Áder János csütörtökön Békéssámsonban, amikor a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mondott beszédet. Az államfő arra a húsz békéssámsoni fiatalra utalt, aki Annus István vezetésével 1951-ben úgy döntött, hogy Magyar Ellenállási Mozgalom néven titkos szervezetet alapít a kommunizmus elleni harc jegyében, és akit megtorlásul összesen 186 év börtönbüntetéssel sújtottak.
A köztársasági elnök róluk emlékezett meg mint „nemzetünk megannyi kevéssé ismert” hőséről és azokról az édesanyákról, édesapákról, „akik nemzedékről nemzedékre őrizték meg és adták tovább mindazt, amit hazafiságnak, a szülőföld szeretetének, önbecsülésnek, magyarságnak hívnak”.
Kövér László házelnök emléktáblát avatott az Országházban a Tanácsköztársaság idején az épületben meggyilkolt Incseli Szőts Andrásnak és mártírtársainak. Az emléktábla avatásán a politikus azt mondta: sok pótolnivaló van a magyarországi kommunizmus gyökereinek és kártételeinek feltárásában. Sok teendő van még a történelmi tanulságok összegzésében, valamint abban is, hogy az áldozatok megkapják a nekik járó erkölcsi elégtételt – tette hozzá.
Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek mécsest helyezett el és imádkozott a Terror Háza Múzeumnál, a hősök falánál.
Boross Péter volt miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet csütörtökön kezdődött, kétnapos budapesti konferenciáján arról beszélt, hogy kötelesség tisztán, világosan, határozottan és egyértelműen szólni, nem félni a rágalmaktól, kimondani az igazságot, ezzel szolgálva a nemzet lelki épülését és újjáépülését.
Tarlós István főpolgármester a III. kerületben található Katyni mártírok parkjában elmondott beszédében azt mondta, a most felnövekvő nemzedéket is emlékeztetni kell a történelem sötét időszakaira, hogy „soha többé ne érvényesülhessen a gyilkos kommunista diktatúra, bármilyen elnevezés köpönyege alatt próbáljon is visszatérni”. „Csak akkor számolhatunk el és le az elmúlt 69 esztendővel, ha minden áldozat méltó emléket kap, minden bűnöst nevén nevezünk, ha lehetséges, még felelősségre is vonunk” – jelentette ki, hozzátéve, a felelősségre vonás „a jelek szerint nem mindig sikerül”.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint történelmi kötelesség, hogy soha „ne feledjük el azt a négy évtizedet, amely a kommunizmus szellemében telt Magyarországon”, ugyanakkor az is feladat, hogy a tapasztalatokat átadjuk a rendszerváltás után született nemzedékeknek is.
Az LMP szerint itt az ideje, hogy méltó emlékhelye legyen Kovács Bélának, a Független Kisgazdapárt egykori főtitkárának. Keresztes László Lóránt, az LMP országos elnökségi tagja, pécsi önkormányzati képviselője erről a Szovjetunióba hurcolt politikus pécsi szülőháza előtt beszélt csütörtökön, ahol Schiffer Andrással, az LMP társelnök-frakcióvezetőjével elhelyezték az emlékezés virágait a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
Schiffer András az eseményen azt mondta, a kommunizmus áldozataira tisztességesen emlékezni nem lehet az állambiztonsági múlt feltárása nélkül. Az LMP társelnök-frakcióvezetője jelezte, szerdán tizenegyedik alkalommal terjesztette be az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek.
Csütörtöktől olvasható a Nemzeti Emlékezet Bizottságának honlapján annak a félezer embernek az életrajza, életpályája, aki a forradalom kitörésétől az 1963-as általános amnesztia kihirdetéséig a forradalom vérbe fojtásában és az azt követő megtorlásban szerepet játszott.
Az Országgyűlés 2000. június 13-i döntésével nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.
