„Ócska gumicsontokat szopkod” a baloldal

Az előválasztásról vitáztak elemzők és politikusok, de nem jutottak konszenzusra.

„Én még ilyen érdekeset nem láttam” – mondta Gere Ádám közgazdász, a Hayek Társaság elnöke az amerikai előválasztásról, hozzátéve, hogy ezt négyévente elmondja, de most tényleg így gondolja. A Republikon Intézet Ellenzéki esélyek és alternatívák 2016-ban című konferenciájának első paneljében az amerikai előválasztási kampány tanulságairól beszéltek, amelyeket egy esetleges magyar előválasztás esetén fel lehetne használni. A csütörtöki, belvárosi Mozsár Kávézóban tartott eseményen Gere elmondta, hogy a mostani előválasztási kampány legérdekesebb és meghatározó eleme a „dühös fehér emberek” tömege, akik vágyait a jobb- és baloldali populisták, Donald Trump és Bernie Sanders képviselik. Szerinte egy előválasztás kompromisszumra kényszeríti a politikai szereplőket – emiatt lenne hasznos Magyarországon.

Az amerikai előválasztás példája jól mutatja, hogy teljesen ismeretlen politikusokból is lehetnek sikeres elnökjelölt-aspiránsok – vélte Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Szerinte a mostani republikánus politikai mező és a magyarországi baloldali ellenzék annyiban hasonlít, hogy sok személy van a porondon, zavaros a képlet és a programról is nagy vita van. Az előválasztás révén azonban letisztulhat a kép. További előnye, hogy mivel kampány van, mobilizálja a lakosságot és ráirányítja a figyelmet az ellenzékre is – ez egyben legitimál is egy ilyen folyamatot Tóth szerint. Egy előválasztás teszteli a jelöltek felkészültségét, felkészíti őket a végső kampányra és szerénységet is tanít nekik (Ted Cruz például végigjárta mind a 99 iowai megyét). Visszaadja a győzelmi hitet és lelkesíti a választókat is egy előválasztás – zárta szavait Tóth.

A konferencia második szekciójában politikai elemzők egy-egy magyarországi párt jelenlegi helyzetéről mondták el tudományosan megalapozott véleményüket. A Jobbikot bemutató Juhász Attila (a Political Capital vezető elemzője) szerint több téves tézis is jelen van mostanság a magyar közbeszédben. Úgy vélte, hogy a párt ugyan nem teljesített jól 2015 második felében, még mindig a legerősebb ellenzéki szervezet, amelyben a belső konfliktusok elhalkultak a tapolcai időközi választási győzelmet követően. A Jobbik néppártosodása – amely szerinte 2013-ban kezdődött – egyelőre sikeres, míg a cukiságkampány nemcsak országosan, hanem bizonyos vidéki településeken is megjelent már – derítette ki Juhász intézete egy kutatás során. A mérséklődés az elemző szerint nem zökkenhet vissza szélsőséges retorikába, ha új szavazókat akar a párt. Szavait így zárta:

„Folytatják az egyensúlyozó politikát, ami egyre mérsékeltebbé teszi őket, alternatívát mutatva a Fidesszel szemben, amely viszont egyre radikalizálódik. A Jobbiknak ott már nincs tere.”

Az MSZP volt a 2013–2014-es baloldali összefogás vesztese – ezt már Pulai András mondta. A Publicus Intézet kutatásvezetője szerint több százalékot gyengült a párt azóta, majd 11 százalékon kezdett stagnálni a teljes népességet nézve. Voltak a pártnak sikerélményei tavaly (időközi győzelem Újpesten és az általuk segített veszprémi győzelem, amelyekkel megtörték a kétharmadot), de „unalmas éve volt” a pártnak. Az MSZP szerinte „permanens válság időszakát éli, zajlik az élve boncolás”, és a baloldal összes pártjához hasonlóan vezetői krízis is sújtja őket.

Kimaradt az összefogásból és vékony jégen táncol – jelentette ki a Magyar Progresszív Intézet igazgatója, Magyar Kornélia. Az LMP-ről beszélt, amely az időközi választásokon sem mutatkozott komoly alternatívának. A párt szerinte nem Orbán leváltásában gondolkodik, hanem az LMP túlélésében, ezért is beszélnek tagjai három pólusú ellenzékről. Támogatottsága stagnál, de Magyar szerint csak az összefogásból való kimaradás az egyetlen életben maradási stratégia az LMP számára. Éppen ezért az előválasztási folyamatba is kockázatos lenne beszállniuk, mivel alapításuk szellemiségével mennének szembe és eljelentéktelenednének – vélte az elemző.

„Nagyon jól van a Fidesz 2016 elején, köszöni szépen”

– mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója. Szerinte a kormánypárt jelenleg az egyetlen néppárt Magyarországon – az MSZP csak volt néppárt, míg a Jobbik csak szeretne azzá válni. Vannak a Fideszben feszültségek – állította az elemző –, ám hatalmi viták nincsenek és ezzel versenyelőnyben van a többi párthoz képest. A 2015 eleji mélyponthoz képest sok szimpatizánsát sikerült visszacsábítani a szavazói bázisába a Fidesznek, amelynek vezetője még mindig a legnépszerűbb miniszterelnök-jelölt.

Az összefogás további pártjairól (DK, Együtt, Liberálisok, PM) Reiner Roland, a Republikon Intézet kutatásvezetője beszélt. Az intézet által végzett kutatások szerint a baloldal rendkívül értékheterogén, a társadalmi értékek alapján elkülöníthető szavazócsoportok sok esetben totális ellentétei egymásnak. Az egyes pártok jellemzését követően kiemelte, hogy a bizonytalan szavazók hárommilliós bázist alkotnak, ebből kb. 1,5 millió fő nem akar szavazni, míg hatszázezer biztosan akar. Utóbbi csoportot kellene megszólítani, de mivel heterogén közösség, nem lehet balos retorikával megszólítani őket. Médiaépítkezés terén pedig a Jobbiktól lehetne tanulni – zárta szavait Reiner.

Az előválasztásról is ejtettek néhány szót a felek, Mráz Ágoston Sámuel több alkalommal előrehozott választást mondott. „Túl sokszor esett szó erről mostanában” – szabadkozott mosolyogva az elemző, aki szerint egyébként jó a Fidesz szempontjából egy baloldali előválasztás, mert addig sem a kormánypárttal van elfoglalva az ellenzék, hanem egymással. Magyar Kornélia azt emelte ki, hogy „ennél az állóvíznél bármi jobb”, míg Pulai András figyelmeztetett: politikai innovációnak jó az előválasztás, de nem oldja meg a fő problémákat. A panel végén „az illiberális államot és a tákolmányt védelmező” Mráz Ágoston Sámuel részvételét firtatta egy kérdésfeltevő, Horn Gábor – a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke – kiabálások közepette tette helyre, mondván: tisztelje meg a rendezőket és a résztvevőket, ha pedig nem érdekli az egyik meghívott véleménye, menjen ki.

A rendezvény utolsó szekciójában a Liberálisok, a PM, az MSZP és a DK egy-egy politikusa mesélte el, mit gondol az előválasztás ötletéről. Hívták az LMP-t és az Együttet is, előbbinek éppen ekkor volt frakcióülése, míg utóbbi nem kívánt részt venni. 2018 „megnyerhető, de a kilátások nem túl kedvezőek” – mondta Szent-Iványi István, a Liberálisok szakpolitikusa. Az egykori nagykövet szerint egyelőre még nem érett meg a helyzet arra, hogy összefogásról, előre hozott választásról beszéljenek a baloldali ellenzék pártjai, egy-másfél év múlva kellene erre visszatérni.

„Ne az ócska gumicsontokat szopkodja a baloldal”

– ezt már a lebetegedett PM-es Szabó Tímeát helyettesítő Tordai Bence mondta azzal kapcsolatban, hogy miért lenne érdemes előválasztást tartani. Szerinte a civil szervezeteket is jó lenne bevonni, miközben a nép nyelvén kellene beszélni. Az előválasztás révén el tudnák juttatni programjavaslataikat a médián keresztül az emberekhez – vélte Tordai, hozzátéve: vannak technikai problémák, de áthidalhatóak.

A szocialista Molnár Zsolt – a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság elnöke – annak örült, hogy végre nem a terrorizmusról kell beszélnie. Szerinte a 2018-as győzelemhez – mert valószínűleg nem lesz előre hozott választás – két dologra van szükség: magas részvételre (az előválasztás mozgósító ereje ehhez jól jöhet, de le kell fektetni a konkrét szabályokat, hogy ne legyen személyeskedés) és egy jó miniszterelnök-jelölt. „A szocialista párt nem fog egyedül győzni, de nélküle sem lesz kormányváltás” – mondta Molnár Zsolt, hozzátéve, hogy „él a remény”.

A nagykoalíció „összeállását indokolná ugyan a politikai racionalitás, ám a politikai realitás alapján semmi esély sincs rá. Így viszont az önmagát kereső baloldalnak nincs különösebb esélye a feltámadásra.” A szerző korábbi, témában írt publicisztikáját itt olvashatja.

A Demokratikus Koalíció politikusa, Kerék-Bárczy Szabolcs már nem volt ennyire derűlátó, szerinte a demokratikus ellenzék szereplői nem bíznak egymásban. Szükség van az összefogásra, de az még nem elégséges a győzelemhez – mondta a politikus, aki a baloldalra értve kijelentette: „Lényegében stagnálunk”. Szerinte ha a Fidesz focizik, nem elég, hogy a demokraták teniszeznek, hanem teljes újítást, paradigmaváltást kell végrehajtani – „hogy helyre lehessen állítani a köztársaságot Magyarországon” –, ám ehhez az előválasztás önmagában nem elegendő. Járni kell az országot, el kell tanulni az aprómunkát az „általunk utált” pártoktól – mondta Kerék-Bárczy.

A bizalom kérdéséről a továbbiakban elvitatkoztak kicsit a felek: Szent-Iványi szerint fontos, míg Tordai Bence azt mondta, „Nem kell bízni a srácokban”. Szerinte alá fognak írni egy megállapodást, aki ezt majd megszegi „politikai hulla lesz”. Hozzátette: „Bullshit, hogy nincs itt az ideje” az előválasztásnak, ha a Liberálisok által javasolt másfél évet kivárnák, már rég el lennének késve. Tordai úgy vélte, hogy a bizalmi válságot úgy lehet feloldani, ha elkötelezik magukat az előválasztás intézménye mellett. Molnár Zsolt Tordai kirohanására reagálva azt mondta: „Jobb lett volna, ha Timi nem lett volna beteg”, majd a PM népszerűségére tett utalást követően „több szerénységet” javasolt a politikusnak.

Szó esett arról is, hogy az előválasztási siker, valamint a sokféle pártokból összeállt választási koalíciók nem húzzák sokáig kormányon (Szent-Iványi Iveta Radicová szlovákiai kormányát és Romano Prodi olaszországi miniszterelnökségét említette). Molnár Zsolt és Kerék-Bárczy Szabolcs ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az fog hosszú ideig kormányozni, aki eléri, hogy a politika minél kevésbé szóljon bele az emberek életébe és normális országot alakít ki. Tordai Bence azt is kiemelte, hogy egy előválasztási rendszer esetleges kétharmados győzelem esetén egy új választási rendszer alapja is lehetne. Molnár Zsolt vallott a 2014-es összefogásról is, szerinte nem a konstrukcióval volt baj, hanem hogy mindenki tudta és érezte: „kényszeredett összeállás volt”. Úgy vélte, hogy az előválasztásról minél hamarabb el kell kezdeni egyeztetni, de

„azt is lehet csinálni, hogy elszabotáljuk: csak beszélünk róla, és nem történik semmi”

– mondta vicceskedve. Az esemény végén a közönség soraiból Szarvas Koppány Bendegúz, a DK-hoz kötődő Ifjú Demokraták korábbi elnöke felvetette, hogy a DK és az MSZP külön is összeállhatna, kihagyva a többieket az összefogásból. Az ötlet komoly felzúdulást keltett a nézőtéren, ahol a hallgatóságban helyet foglaló ellenzéki politikusok is nemtetszésüknek is hangot adtak. A DK-s Kerék-Bárczy végül mindenkit megnyugtatott, hogy csak egy gegről, provokációról lehetett szó. Ám az esemény végéhez érve végül nem derült ki, hogy lesz-e összefogás vagy előre hozott választás.