Egyre több a súlyos kórházi fertőzés?

Gennyes, tályogos sebek jelentek meg a betegeken. Volt, akit eltiltottak a nyilatkozattól.

Kijelenthető az elmúlt két év adatai alapján, hogy a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központjában észlelt MRSA (súlyos kórházi fertőzés) esetszáma nemhogy növekedett volna, de kismértékben csökkent is – így reagált lapunknak a pécsi intézmény arra a sajtóhírre, amely szerint az utóbbi időben jelentősen megszaporodott a pécsi kórházból Szekszárdra érkező MRSA-fertőzött betegek száma. Mint írták: az intézményhez az elmúlt fél évben az illetékes kormányhivataltól nem érkezett olyan határozat, amely alapján intézkedni kellett volna az MRSA-esetszám visszaszorítása érdekében. Amikor azt próbáltuk kideríteni, hogy ki adhat bővebb felvilágosítást a klinikát érintő ügy kapcsán, annyit tudtunk meg: a húsvéti ünnepek miatt nincs, aki nyilatkozhatna.

A Tolna Megyei Balassa János Kórház higiéniai osztályának főorvosa tegnap a Borsnak ugyanis arról nyilatkozott, hogy a Pécsről visszaérkező betegek egy részét elkülönítve kell kezelni. Almási István a lapnak arról beszélt, január eleje óta azt tapasztalták, hogy jelentősen megszaporodott a különböző, antibiotikumokra rezisztens gennykeltőbaktérium-fertőzések száma azoknál a betegeknél, akiket Pécsre küldenek egyes beavatkozásokra. Mint mondta, az elmúlt negyedévben úgy kétszáz beteg érkezett vissza a baranyai megyeszékhelyről, náluk szűrővizsgálatokat végeztek, és a szokásosnál több esetben találtak fertőző, fokozottan antibiotikum-ellenálló baktériumokat. A lapnak nyilatkozó főorvos szerint gennyes, tályogos sebek jelentek meg azokon a betegeken, akik a pécsi kórházi kezelések után érkeztek vissza. A problémát szerinte korábban többször jelezték a klinikának, de a járványügyi tendenciákban nem történt változás.

Az ügy kapcsán kerestük a szekszárdi Balassa János kórházat, Németh Csaba főigazgató lapunknak cáfolta a megjelent híreket, mint mondta, a cikk nem pontos, és nem megfelelő magyarázattal közli a szakmai adatokat. A főigazgató szerint egyáltalán nem szaporodtak meg a kórházi fertőzések, és azokat a betegeket, akiket érint a fertőzés, elkülönítve kezelik. Arra a kérdésre azonban, hogy jelenleg az intézményben hány MRSA-val vagy más, multirezisztens baktériummal fertőzött beteget kezelnek, nem tudott választ adni. A kórház egy közleményt is kiadott, amelyben hangsúlyozták, hogy a pécsi klinika a legfontosabb szakmai partnerük, és valójában világszerte minden egészségügyi ellátóintézményben létezik a multirezisztens baktériumok problémája. Közölték azt is: a kórház jó hírnevének és legfontosabb szakmai partnerével való kapcsolatának sérülése miatt a médiatartalmat megjelentetővel szemben jogi lépéseket tesznek.

„December elején olyasmi történt velem, amibe az emberek többsége – főként ha az orvosok nem ismerik fel idejében a problémát – jó eséllyel belehal” – írta március 9-i publicisztikájában Szilágyi Richárd.

Lapunk kereste Almási Istvánt is, a főorvos lapunknak azonban csak annyit mondott, ő már nem nyilatkozhat az ügyben. A főorvos a Borsban megjelent cikk kapcsán tegnap reggel a Bama.hu-nak még elmondta: ezek a baktériumok minden európai és magyar kórházban előfordulnak, azaz a mostani eset nem jelenti azt, hogy automatikusan az ellátás a felelős a megjelenésükért, s ennek fényében a „hibást” megtalálni sem lehet. Ez a nyilatkozat már visszafogottabb, előfordulhat, hogy rászóltak a főorvosra.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kórházi fertőzésekről szóló történeteket a hozzátartozóktól, érintettektől is várta. Honlapjukon arról számoltak be: özönlöttek hozzájuk a levelek, melyekben közös pont, hogy az érintettek hiába keresik az igazságot, nehéz dolguk van, ha érdekeiket szeretnék érvényesíteni. Kiderült, volt olyan férfi, akit az ÁNTSZ határozata nyomán már bezáratott műtőben operáltak meg, egy idős asszony pedig rutin-infúzióskezelés után halt meg, vélhetőn szintén kórházi fertőzés miatt. Vannak, akik a pert is fontolgatják.

Korábban a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy több mint ötszáz beteg halt meg kórházi fertőzés következtében, és több ezer pácienst kezeltek gyógyintézményekben elkapott betegség miatt 2014-ben, és 940 esetben dokumentálták az MRSA megjelenését. Egy másik, igen veszélyes bakteriális kórokozó a Clostridium difficile, amely a vastagbelet érintő fertőzést hoz létre. Ezt az Országos Epidemiológiai Központ jelentése szerint nagyon sokan kapták el egészségügyi intézményekben, 2014-ben 6551 ilyen fertőzést regisztráltak 90 fekvőbeteg-ellátó intézményben. Európában főként ez a kórokozó felel a kórházi fertőzés miatt kialakult hasmenésért. A betegség sokszor a túlzott antibiotikumhasználat eredménye, mert a többi, a bélben meghonosodott, az emberi szervezetre ártalmatlan baktérium kiirtásával tud elszaporodni a kór okozója.

Mi az az MRSA?

A meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium okozta súlyos fertőzés, amely leggyakrabban kórházakban, egyéb egészségügyi intézményekben fekvő betegeken fordul elő. Azért különösen veszélyes, mert a baktérium már nem reagál a legtöbb antibiotikumra, így nehéz kezelni. A betegség első tünetei között szerepel a bőrön vöröses, pattanásra, égésre vagy pókcsípésre emlékeztető képződmény. Ez azonban gyorsan továbbterjedhet a bőr mélyebb rétegeibe, fájdalmas tályogok alakulnak ki, amelyek sebészeti megnyitást igényelnek. Egyes esetekben a baktérium a bőrben marad, de előfordulhat, hogy a keringésen át egyéb szövetekbe, szervekbe is eljuthat.