Húsvét vigíliáján Erdő Péter szentbeszédében hangsúlyozta: húsvét öröme felelősségre szólít, de egyben erőt és reményt is ad, mert „Isten minden jó igyekezetünkben szeretettel kísér minket”.
„A feltámadt Krisztus megjelenésekor azt mondja tanítványainak: »Ne féljetek!«, és ugyanezt mondja nekünk is, mert az élet és a szeretet lehetőségei meghaladják az emberi képzeletet, mert földi és örök életünk Istenben van elrejtve” – fogalmazott a bíboros.
A katolikus főpásztor Ferenc pápát idézve hangsúlyozta: „mivel ugyanaz az Atya teremtett minket, láthatatlan kötelékek kapcsolnak össze a világmindenség összes létezőjével”, egyetlen nagy családot alkotunk, „olyan emelkedett közösséget, amely szent, szerető és alázatos tiszteletre indít minket”.
Erdő Péter arra buzdította a híveket, hogy Krisztus szenvedésének gyásza után feltámadásának napján örüljenek együtt a feltámadt Krisztussal és az egész világgal, mert „Krisztus húsvétja az egész világ üdvössége, dicsőség az Isten mennyei boldogságában lévőknek, élet a hívőknek, feltámadás a halottaknak, vereség a pokol számára, és kudarc a látszólag győztes halálnak. [ ] Húsvét öröme szorosan összefügg a mi személyes sorsunkkal. Emeljük hát fel tekintetünket, és keressük, ami odafönt van Isten valóságában és szeretetének közösségében!”
Az ünnepi liturgia keretében Erdő Péter számos felnőttet keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében, a jelenlévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat. A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül.
Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, ezzel minden embert megváltott bűneitől, és mindenkit meghív az örök életre.
