Fél házzal működnek a tranzitzónák

Idei rekordszintjére ért hétfőn az illegális határátlépők száma.

Naponta átlagosan 30-an lépnek be a magyar–szerb, illetve a magyar–horvát határon kialakított tranzitzónákba, amelyek most átlagosan „fél házzal” működnek. A múlt pénteki adatok szerint ugyanis a röszkei, a tompai, a beremendi, illetve a letenyei tranzitzónában 95-en voltak, miközben a négy tranzitzónában létrehozott szállásokon összesen 200-an férnek el. Ezt közölte lapunk érdeklődésére a Belügyminisztérium. A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy a legtöbben Tompánál és Röszkénél jelentkeznek.

Korábban egyébként arról érkeztek hírek, hogy a tranzitzónák telítettek, a migránsok ugyanis ezeken keresztül igyekeznek Magyarországra, majd onnan nyugatra jutni. Az adatok szerint viszont aránylag gyorsan cserélődik a tranzitzónák létszáma, hiszen napi 30 ember érkezésével számolva a mostani, 95-ös létszámot három nap alatt el lehet érni, ennyi embernek kell tehát távoznia is onnan, hogy ne legyen ismét zsúfoltság.

A szabályok szerint a tranzitzónákban az a külföldi tartózkodhat, aki menedékjogi kérelmet nyújt be, és mindaddig ott is maradhat, amíg tart az eljárása, beleértve a bírósági felülvizsgálatot is. Ha négy hét alatt nem születik döntés az ügyében, akkor átszállítják a bevándorlási hivatalhoz tartozó befogadóállomások egyikébe. (A különleges bánásmódot igénylő személyek nem maradnak a zónákban. Ha például kísérő nélküli kiskorúról van szó, akkor gyermekvédelmi intézménybe viszik, továbbá rögtön befogadóállomásra kerülnek például a várandós nők vagy az idős emberek is). Az év eleje óta eltelt két és fél hónapban 773 menedékjogi kérelmet nyújtottak be a tranzitzónákban.

Közben rekordot döntött hétfőn azok száma, akik nem legálisan, a tranzitzónákon keresztül, hanem a zöldhatáron át jöttek az idén Magyarországra. A rendőrség tájékoztatása szerint 255 illegális határátlépőt fogtak el, ami jóval több, mint az utóbbi hetek nagyjából százas átlaga. Az eddigi 2016-os csúcs március 4-én volt, akkor 248-an érkeztek.

– Szükség esetén akár órákon belül több mint hatezer katonát tud mozgósítani a határok védelmére a Magyar Honvédség – közölte az állami tévében a vezérkari főnök. Benkő Tibor elmondta, emellett még el tudják látni a honvédség napi feladatait is, a laktanyákból ugyanis nem vihetnek ki mindenkit a határra, így például a légtérfelügyeletet, a légtérvédelmet ellátókat, a lokátorosokat, a híradóközpontosokat és az egészségügyi intézményekben dolgozókat sem. Azt is elárulta, hogy jelenleg több mint kétezer emberrel vesznek részt a déli határszakasz védelmének ellátásában.

Téma volt a parlamentben is a déli határszakasz védelme, ott azonban személyeskedésbe forduló vitáig jutott Apáti István (Jobbik) interpellációja. Az ellenzéki képviselő felidézte, hogy pártja támogatta a kerítésépítést, sőt az ötlet Ásotthalom jobbikos polgármesterétől származott, de ami az építkezésnél történt, az szerinte felveti a hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját. A belügyi tárca által kiadott elszámolásból ugyanis az derült ki, hogy a tételek egyik fele nehezen beazonosítható volt, például a 170 kilométer hosszan elkészült kerítéseknél hol tonnában, hol folyóméterben, hol darabszámban adták meg a mennyiségeket. A „látható” tételek pedig 5-8-szoros túlárazásról tanúskodnak. Példaként említette, hogy a pengésdrót 6-700 forintos bruttó folyóméteráron megvásárolható, de egyes esetekben 2800 forintot is kifizettek.

Válaszában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a tárcának a hónap végéig kell a tételes elszámolást elkészítenie, és minden kiadásról el is fognak számolni. Szerinte némelyek „az igazságot nehezen viselik el”, Apáti Istvánnak pedig azt mondta, fejezze be „a vádaskodásokat és gyanúsításokat”.