Kapitány Balázs mindezt nem csak gazdasági okokkal magyarázza (délen óriási a fiatalok munkanélkülisége, sokáig élnek egy fedél alatt a szülőkkel, és a bérlakásrendszer is kedvezőtlen), hanem kulturálisakkal is. Ezekben az országokban ugyanis jellemzően több feladat hárul a nőkre, így nehezebb is számukra a gyermekvállalás.
Az unión belül Bulgáriában szülnek legfiatalabban a nők, átlagosan 25,8 évesen. Őket Románia követi, ahol 26,1 évesen válnak anyává. Magyarországon átlagosan 27,7 évesek a hölgyek az első baba vállalásakor, de ez is az uniós átlag (28,8 év) alatt van. A viszonylag korai családalapításnak a gyökerei a szocialista időszakban keresendők: Kapitány Balázs szerint a keleti blokk országaiban annak idején elterjedt, hogy 25 évesen már szülővé „kell” válni, a teljes foglalkoztatottság miatt pedig azért sem kellett aggódni, hogy a gyermekvállalás után nem sikerül elhelyezkedni.
1990 után ugyanakkor a szocialista tábor útjai kétfelé váltak: Romániában, Bulgáriában és például Ukrajnában átlagosan hamarabb vállalnak gyermeket, a termékenység viszont alacsony, hiszen nagyon sokan megelégszenek egyetlen utóddal is. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában viszont tovább várunk, ám jellemzően nagyobb családot is szeretnénk. A mostani adatok alapján viszont úgy tűnik, ez nem feltétlenül sikerül, a termékenység Bulgáriában 1,53, Romániában 1,52 volt, mely mutatók egyaránt magasabbak a magyarnál.
Érdekesség, hogy Franciaország nemcsak a legtöbb gyermekkel, hanem a legmagasabb termékenységi mutatóval (2,01) is büszkélkedhet. Sokan – egyébként tévesen – kizárólag a bevándorlók magas gyermekvállalási kedvével magyarázzák ezt, ugyanakkor arra a szakértő is felhívta a figyelmet, hogy az index az őshonos franciáknál is valahol 1,8 körül található.
