Kifelé tartunk a gödörből?

Már nem a kelet-közép-európai országok a kontinens sereghajtói gyermekvállalás tekintetében.

Kapitány Balázs mindezt nem csak gazdasági okokkal magyarázza (délen óriási a fiatalok munkanélkülisége, sokáig élnek egy fedél alatt a szülőkkel, és a bérlakásrendszer is kedvezőtlen), hanem kulturálisakkal is. Ezekben az országokban ugyanis jellemzően több feladat hárul a nőkre, így nehezebb is számukra a gyermekvállalás.

Az unión belül Bulgáriában szülnek legfiatalabban a nők, átlagosan 25,8 évesen. Őket Románia követi, ahol 26,1 évesen válnak anyává. Magyarországon átlagosan 27,7 évesek a hölgyek az első baba vállalásakor, de ez is az uniós átlag (28,8 év) alatt van. A viszonylag korai családalapításnak a gyökerei a szocialista időszakban keresendők: Kapitány Balázs szerint a keleti blokk országaiban annak idején elterjedt, hogy 25 évesen már szülővé „kell” válni, a teljes foglalkoztatottság miatt pedig azért sem kellett aggódni, hogy a gyermekvállalás után nem sikerül elhelyezkedni.

1990 után ugyanakkor a szocialista tábor útjai kétfelé váltak: Romániában, Bulgáriában és például Ukrajnában átlagosan hamarabb vállalnak gyermeket, a termékenység viszont alacsony, hiszen nagyon sokan megelégszenek egyetlen utóddal is. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában viszont tovább várunk, ám jellemzően nagyobb családot is szeretnénk. A mostani adatok alapján viszont úgy tűnik, ez nem feltétlenül sikerül, a termékenység Bulgáriában 1,53, Romániában 1,52 volt, mely mutatók egyaránt magasabbak a magyarnál.

Érdekesség, hogy Franciaország nemcsak a legtöbb gyermekkel, hanem a legmagasabb termékenységi mutatóval (2,01) is büszkélkedhet. Sokan – egyébként tévesen – kizárólag a bevándorlók magas gyermekvállalási kedvével magyarázzák ezt, ugyanakkor arra a szakértő is felhívta a figyelmet, hogy az index az őshonos franciáknál is valahol 1,8 körül található.

A bevándorlás mellett egyébként pont a magas születésszám az egyik oka annak, hogy a galloknál évente mintegy kétszázezerrel többen jelennek meg a munkaerőpiacon, mint ahányan elhagyják azt. Mivel a francia gazdaság kevéssé tudja tartani ezt a tempót, a munkanélküliség komoly problémákat okoz a párizsi kormánynak.

Fordított a helyzet Németországban, ahol most készülnek nyugdíjba vonulni a háború utáni baby boom népes generációjának tagjai, ezért ott munkaerőhiánnyal küszködnek. Ezt kívánták sokan a migránsok tömeges beengedésével ellensúlyozni.

Bár nem európai uniós tagállam, az állandó csatlakozási mizéria miatt mégis érdekesek a török mutatók. Kapitány Balázs kitért rá: az ottani nők éveken át átlagosan két gyermeknek adtak életet, amivel nem ütöttek el túlzottan a legtermékenyebb európai országoktól. Csakhogy az utóbbi esztendőkben ez az arány megindult felfelé, „ami már komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a demográfiai különbségek miatt Törökország integrációja mennyire kivitelezhető” – állítja Kapitány Balázs.