A szakember mindezt kézenfekvő példával támasztotta alá: Magyarországon mára mintegy 250 háziorvosi poszt maradt betöltetlenül, ha azonban megvizsgáljuk az Ausztriában menedékjogi státuszt elnyerőket, láthatjuk, hogy 18 ezer emberből mindössze hét orvos adta be kérelmét, hogy nyugati szomszédunknál praktizáljon.
György László ugyanakkor leszögezte: egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy káros vagy hasznos-e gazdasági szempontból a migráció. Korábbi kutatások kimutatták ugyanis: egyszázaléknyi bevándorló 0,1 százalékkal emeli meg a gazdasági növekedést, ugyanakkor az egy főre jutó GDP aránya ezzel egyidejűleg csökken.
Azt sem egyszerű megállapítani, hogy a munkaerőpiacra milyen hatással van a migráció. Korábban kimutatták, hogy akik tanulási vagy munkavállalási céllal érkeznek Európába, átlag feletti aktivitást nyújtanak, csakhogy legtöbbször családdal jönnek, a családtagok körében viszont már korántsem ilyen fényes a helyzet. A humanitárius céllal érkezők – vagyis akikről alapvetően a mostani migránsáradat kapcsán is beszélünk – elhelyezkedési szintje viszont egy OECD-kutatás szerint még húsz év alatt sem érte el a munkavállalási céllal betelepülők szintjét.
György László kitért egy érdekes brit felmérésre is: eszerint az Egyesült Királyságban élők közül a bevándorlás hatására az alacsonyabb keresetűek bére csökkent, míg a nagy jövedelműek bevételei nőttek, így pedig szétnyílt a társadalmi olló. Ennek magyarázata lehet, hogy a magas keresetűek gyakran foglalkoztatók a munkaerőpiacon, akiknek hasznot hoz az, ha a bevándorlás leszorítja a béreket, mivel egy migráns adott esetben olcsóbban is elvállal egy munkát. Érdekesség, hogy amíg az Európán belülről érkező munkavállalók pozitív, addig a kívülről jövők negatív hatással vannak a brit költségvetésre. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy így viszont rengeteg, korábban szegénységben sínylődő, harmadik világbeli munkavállaló tudott kitörni a nyomorból.
Németországgal kapcsolatban egy másik tanulmány azt az eredményt hozta ki, hogy a törökök bevándorlása jó a gazdaságnak (mivel leszorítják a béreket), de rossz a német munkavállalóknak, mert adott esetben előlük veszik el az állásokat. Fontos megemlíteni azonban, hogy ez nem mindig ilyen egyszerű, mivel sok gazdasági bevándorló el is hagyja az országot.
Korábbi kutatások foglalkoztak azzal is, hogy milyen hatással van a migráció egy-egy ország költségvetésére: ahol fejlett a szociális háló – mint például Magyarország, Franciaország, vagy éppen Németország –, ott visszavetik a büdzsét, ahol azonban az „agyelszívásra”, vagyis a magasan képzett migránsokra „utaznak” – ilyen például az Egyesült Államok vagy Kanada –, ott költségvetési szempontból jól jöhet a migránsok betelepülése.
Az előadáson elhangzott az is, hogy míg Németországban 600 ezer munkavállaló hiányzik, addig Magyarországon 600 ezer munkahely, ami a rendszerváltás utáni elhibázott gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhető. „Németország nem fair a saját alacsonyan képzett munkavállalóival szemben, amikor humanitárius köntösbe bújtatja saját üres állásainak betöltését, nem fair azokkal szemben, akik helyben, a válságzónákban segítenének inkább, és azokkal szemben sem fair, akik maradtak a migránsok származási helyén, mert az lassan kiürül a tömeges kivándorlás hatására” – jelentette ki György László.
Hangsúlyozta: a mostani menekülthelyzet inkább humanitárius, mintsem gazdasági kérdés, viszont ha csak tizedannyit költenénk a közel-keleti migránsok otthoni, normális körülményeinek biztosítására, mint amennyit Németország a menekültválságra áldoz, már olyan környezetet lehetne teremteni, ahonnan nem akarnának eljönni – erről egyébként korábban az észak-iraki tartományi vezető beszélt egy interjúban.
A szakember kitért rá, Magyarországon a hiányszakmákra fókuszáló átképzési, felnőttképzési programokra lenne szükség a munkanélküliség ellen, és hogy betöltsük a hiányszakmák üres állásait. Nemzetközi összehasonlításban le vagyunk maradva a felnőttképzésben tanulók arányát illetően. Közép távon a megoldást a munkavállalói aktivitás és a gyermekvállalási hajlandóság növelése jelentheti. Bár sokba kerül, de még mindig kevesebb ráfordításból megoldható, mint a migránsok munkaerő piaci integrációja.
