Három országos népszavazási kezdeményezésről is dönt csütörtökön a Nemzeti Választási Bizottság, miután Patyi András elnök összehívta a testület soron következő ülését.
Így az Országos Horvát Önkormányzatban megüresedett mandátum kiadása mellett a nyilvános ülésen eldőlhet az is, lesz-e népszavazás az Európai Unióból való kilépésről, az alapjövedelem bevezetéséről, esetleg a termőföld megvédéséről.
Ismét kiderülhet, valós-e az, amiről Patyi András elnök a Magyar Nemzetnek adott február eleji interjújában beszélt, hogy „Magyarországon nagyon megengedő a szabályozás”, és itthon nem nehéz népszavazást tartani – legalábbis olyan országokhoz képest, ahol nem létezik ez az intézmény. Patyi szerint a választópolgárokra van bízva, képesek-e egy olyan kérdés megfogalmazására, ami megfelel a választópolgári és jogalkotói egyértelműség követelményének, tiltott tárgykörbe sem esik, és népszavazási eljárás sem folyik azonos tárgyban. Patyi szerint az NVB által nem hitelesített kérdések ezeknek a kritériumoknak nem felelnek meg, és pártatlan döntéshozatali folyamatról van szó.
Kapjon-e minden magyar állampolgár, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik, havi nettó százezret, míg a gyermeket váró édesanyák havi nettó kétszázezret? Erről rendezne népszavazást a választási bizottság honlapja szerint az Opre Roma – Cigány Demokrata Néppárt, miután március 4-én sikerrel nyújtotta be kezdeményezését.
Három nappal később Halász József magánszemély adta be kérdését, ami arra vonatkozik: kezdeményezze-e az Országgyűlés hazánk kilépését az Európai Unióból?
A Jobbik március 9-én beadott kezdeményezése pedig a termőföldekről népszavaztatna: fogadjon-e el az Országgyűlés határozatot, melyben felkéri a kormányt uniós csatlakozási szerződésünk módosításának kezdeményezésére? Ennek az lenne a célja, hogy a magyar termőföld csak belföldi magyar állampolgároké lehessen, kivéve az államot, az önkormányzatokat és az egyházakat.
A választási bizottság február 29-én döntött az ismertebb kezdeményezések hitelesítéséről: elfogadták mind a kormány kezdeményezését a kötelező betelepítés elutasítására vonatkozóan, mind Erdösi Lászlóné magánszemélyét a kiskereskedelmi üzletek zárva tartásával kapcsolatban. Az MSZP-s Nyakó István ugyanerre vonatkozó kérdését elutasították. Szerdán számoltunk be róla: újabb segítséget kaphatott Erdösiné azzal, hogy bár két nappal kérdése leadása előtt, vasárnap kért engedélyt az adatvédelmi hatóságtól adatkezelésre (húsz ember aláírása kellett a benyújtáshoz), hétfőn ezt már meg is kapta. Nyakó Istvánnak ugyanez tíz, Lukács Zoltánnak pedig huszonkét napjába került.
A minden állampolgárnak alanyi jogon járó juttatás, vagyis az alapjövedelem kérdésével több cikkben is foglalkoztunk már, ezeket itt és itt olvashatja.
