Élénk vita folyik a Magyar Nemzeti Bankról, miután kedden a parlament korlátozta a nyilvánosságot a bank által létrehozott alapítványokról. Ezeknek a bank több száz milliárd forintot adott a nyereségéből, amit a törvény szerint nem tehetne. Az e heti kormányinfón megkérdeztük Lázár Jánost, mit szól ehhez. Kérdéseinket és a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszait közöljük.
– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) százszázalékos tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jog gyakorlója nem más, mint a nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály. Miért hagyják, hogy az MNB évek óta törvénytelenül költse el a nyereségét? A törvényben fel van sorolva ugyanis, mire költheti ezt az MNB: vagy a központi költségvetésbe, vagy a saját eredménytartalékába kell visszaforgatnia. Ehhez képest műkincsek vagy ingatlanok vásárlására költi, alapítványokon keresztül. Terveznek-e tenni valamit ennek a felszámolására?
– Tudomásom szerint a jegybankban keletkező nyereségnek a felhasználása teljesen jogszerűen, törvényes keretek között zajlik, semmi törvénytelen nincs benne, ön rosszul tudja.
– Azt állítja, hogy a nyereségből nem fedezik ezeket a kiadásokat?
– Az a cég döntésén múlik, nem? És a nemzeti bank egy részvénytársaság, nem?
– De törvénybe van foglalva, hogy mire költhet.
– De a törvényeket, ha elolvassa, annak teljes egészében megfelel akár az, hogy a jegybank alapítványt hozzon létre, akár az, hogy gazdasági társaságai legyenek.
– De ezt csak a beszedett bírságokból finanszírozhatja, semmi másból.
– Nem így van, olvassa el pontosan a törvényt!
– Akkor hogy van pontosan? Segítsen!
– Kisasszony, én szívesen segítek önnek, de ha megengedi, a kérdéseire válaszolnék. Nagyon izgalmas, hogy a jegybanktörvényből kikérdez mint vizsgabiztos, de nem vagyok a jegybank bankára, nem vagyok a jegybank vezetője, nyugodtan forduljon hozzájuk bizalommal. És a kormány nevében nagyon kevés kérdésben tudok segíteni önnek. Mit tegyek még? Higgye el, hogy a jegybank törvényesen végzi a munkáját! Az lehet, hogy önöknek nem tetszik, de attól még az törvényes.
– Tehát azt állítja, hogy törvényesen végzik a munkájukat.
– Igen, azt állítom.
Torba Tamás közgazdász lapunkban korábban összefoglalta, törvényesen mit tehet az MNB a nyereségével. A jegybanktörvény negyedik részének 41. szakasz 147. § (1) bekezdése többek közt azt rendeli: „Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.” Az MNB eredményének felosztásáról a törvény második fejezet 8. részének 12. §-a alapján az igazgatósága határoz, aki dönthet az osztalék kifizetése mellett a (4) bekezdés (b) pontja szerint („Az igazgatóság felelős [ ] az osztalék fizetéséről való döntés meghozatalában”). Mindez azt jelenti, ha az MNB nyereséges, akkor a nyereséget vagy kifizeti osztalékként egyedüli részvényesének, a magyar államnak, vagy eredménytartalékba helyezi.
Az ötödik rész 51. szakasza az MNB bevételeiről rendelkezik, és a 170. § (2) alapján az MNB számára megfizetett bírság összegével megegyező összeget a (3) bekezdés szerinti célokra fordít, az e célra fel nem használt összeget az eredménytartalék javára kell elszámolni. Az említett (3) bekezdés értelmében az MNB által kiszabott bírságból származó bevétel többek közt „(d) alapítványi támogatásra [ ] fordítható”.
