Orbán megtorolná a migránsok tetteit

Itt nem fognak vadászni mindenfajta bandák a feleségeinkre meg a lányainkra – kelt ki magából a miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

A kormányfő – akit „a nemzeti különutakat” bíráló Angela Merkel német kancellár szavairól kérdeztek – hangsúlyozta: Magyarország volt az első tagállam, amely önállóan cselekedett, ezért ma hazánk a legvédettebb állama az EU-nak, amely viszont tétlen. Szerinte a migránshelyzet és Brüsszel tehetetlensége a jobb jövőt, a fejlődés lehetőségét veszélyezteti. Megjegyezte azt is, hogy a migránsokkal szembeni hazai védekezés teljes költségét hazánk állja, az EU nem segít.

Nyomatékosította: Magyarország nem enged be a területére senkit ellenőrzés nélkül. „Itt nem lesznek kerítésáttörések, bevándorlózendülések, felgyújtott menekülttáborok, és nem fognak vadászni mindenfajta bandák magyar nőkre, a feleségeinkre meg a lányainkra” – jelentette ki Orbán Viktor. Közölte, arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ha ilyesminek akárcsak a jelét látják, azt csírájában el kell fojtani, meg kell torolni. „Ebből a szempontból nem csinálunk Európát Magyarországból, ez biztonságos hely marad” – fogalmazott.

A magyar határzárról szólva a jelenlegi fizikai akadályokat eredményesnek minősítette, de jelezte: fizikailag meg kell erősíteni a kerítésrendszert, hogy szélesebb szakaszokban is védhető legyen. Arra is fel kell készülni, hogy ha a magyar–román határszakaszon baj van, akkor két-három hét alatt a teljes magyar–román határt „fizikailag meg kell tudnunk védeni” – tette hozzá.

A miniszterelnök az interjúban érthetetlennek nevezte, hogy Görögország miért tűrte el, hogy Törökország felől milliószám lépjenek át a területére ellenőrzés nélkül, és hogy a szigetekre érkezőket a görögök miért szállították tovább államilag a szárazföldre. Úgy összegzett: Athén megsértette a schengeni megállapodást, „beengedte és a nyakunkra küldte a menekülteket”, mégis valakik – például a németek, de „vannak a függöny mögött mások is” – állandóan megvédték. „A futballban is a gyengébb csapatnak szurkolunk”, de nem kerülhető meg Görögország felelőssége – fogalmazott.

Kitért Törökország és az EU viszonyára is, így például a törökök vízummentes utazásának kérdésére. Erre a magyar kormány azt mondja: „ha bárkinek meg fogjuk adni a jövőben [ ] mi, magyarok a vízummentes belépést, első Ukrajna kell hogy legyen”.

A magyar külpolitika támogatja, hogy az EU megállapodjon Törökországgal, de ez önmagában kevés, nem váltja ki a saját védekezést – közölte.

Arra a felvetésre, hogy a NATO európai erőinek főparancsnoka szerint Oroszország szíriai bombázása okozza az európai menekültválságot, Orbán Viktor úgy reagált: Oroszország szíriai bombázása előtt is özönlöttek a migránsok Európa felé, ezért „ezt az oroszok nyakába varrni a logika egyszerű szabályai szerint sem tűnik értelmes álláspontnak”.

A kormány által kezdeményezett kvótareferendumról szólva, Martin Schulz európai parlamenti elnök kritikus szavaira reagálva a kormányfő úgy fogalmazott: „Schulz úr is úgy tesz, mintha nem tudná, amit egyébként mindenhol elmondtunk”, hogy Magyarország a betelepítési kvótáról szóló korábbi döntés ellen bírósághoz fordult. A népszavazás a jövőről szól – magyarázta –, a március közepi EU-csúcson ugyanis folyamatos, állandó, kötelező migránsszétosztási rendszert akarnak előterjeszteni; ezért Orbán nem a jövő hétfői, hanem a hónap közepi csúcstalálkozót tartja az igazi nagy kihívásnak. „Nem írtam alá semmit, és nem is fogok aláírni semmit, ami kötelező kvótára vonatkozik, legyen az állandó vagy egyszeri” – tette egyértelművé.

A miniszterelnök arról az elképzelésről is beszélt, amely szerint az eurózónához tartozó államok egy csak rájuk vonatkozó közös politikát alakítanának. Ez szerinte nem a holnap problémája, de még idén komoly döntések várhatók, amelyek a közös pénzt nem használó tagállamok, így Magyarország elé is megválaszolandó kérdéseket állítanak. Jelezte, az euróövezeti csatlakozáshoz Magyarországon az alkotmány értelmében kétharmados parlamenti támogatás kellene.

A rádióinterjúban szóba került a hétvégi szlovákiai parlamenti választás is. Orbán Viktor kérte a felvidéki magyarokat a választási részvételre, s úgy foglalt állást: egy stabil, kiegyensúlyozott Szlovákia, amellyel Magyarország szövetségben lehet – mint az elmúlt években –, az európai színtéren való közös fellépés lehetőségét adhatja meg.

Megjegyezte, az elmúlt hónapokban tartott más európai választások „nem vidítják fel”, mert instabil helyzetek alakultak ki. Szerinte mindez Európát is gyengítette.

Végül az Oscar-díjas Saul fia című filmről beszélt a miniszterelnök, felidézve: a kormány 2010-ben „teljes jogi és pénzügyi káoszt” vett át a filmfinanszírozás területén. Nehéz volt rendet tenni, „Andy Vajna nevét nem tudjuk megkerülni, aki az egyik legbátrabb magyar, aki vállalta azt a munkát, hogy ebben a darázsfészekben megpróbál békét, igazságosságot és alkotó légkört teremteni” – fogalmazott, majd közölte: az új rendszerben készült magyar filmek az elmúlt években 130 elismerést kaptak a világban. „Ezeknek kiemelkedő, nagy hegycsúcsa a Saul fia” – mondta Orbán Viktor, s gratulált a film rendezőjének és a teljes stábnak.