Sátrak után polgári engedetlenség?

Tiltakozásra készülnek Szentgotthárdon. Nem szeretné az ideiglenes tábort, de nem tervez ellenlépéseket a polgármester.

Polgári engedetlenségi akciót szerveznek Szentgotthárdon, ha a településen – ahogy azt a kormány tervezi – mégis felépül az ideiglenes sátortábor a migránsoknak – mondta lapunknak Lábodi Gábor. A település jobbikos képviselője kifejtette, bár még nem tudták megkezdeni az építkezést, óriási az elégedetlenség, így sokan kivonulnának a területre, hogy megakadályozzák a tábor megnyitását. Szerinte ahogy tavaly az oda tervezett konténertábor ellen is eredményesen tiltakoztak, úgy ez most is lehetséges lenne. Arra a felvetésre, hogy már tavaly ősszel is voltak sátrak a településen, azt válaszolta: akkor ideiglenes kiléptetőpontnak nevezték a tábort, most viszont befogadóállomásnak hívják, vagyis változtak a fogalmak, csak épp erről senki nem beszél.

Szentgotthárdon 300 ember befogadására alkalmas ideiglenes állomás létesítését tervezik közvetlenül a magyar–osztrák határ mellett. Az építést azonban egyelőre nem tudták megkezdeni, mert a kiszemelt terület nagy része belvizes. A sátrakat állítólag vissza is vitték a katasztrófavédelem szakemberei a központi raktárba. Körmenden 300-500 fős tábor épül, ott a sátrakat már kedden felhúzták, és a Belügyminisztérium szerint várhatóan két héten belül használatba is vehetik őket. Az új táborokra azért van szükség, mert már most telítettek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal táborai. Vámosszabadiban, Bicskén és Nagyfán a lehetséges 981 helyett már 1159-en vannak, míg a három őrzött központban, Nyírbátorban, Békéscsabán és Kiskunhalason 444-en tartózkodnak, miközben a kapacitást összesen 488 főre tervezték.

Szentgotthárd nem szeretné a sátortábort, ahogy egyetlen település sem örülne a migránsoknak. A településen belül egyébként sincs a sátrak felhúzására alkalmas helyszín. Ugyanakkor az ország érdekeit is szem előtt kell tartani, vállalni kell ezt, „bele kell állni ebbe a történetbe” úgy, hogy közben a lakosság maximális biztonságát is szavatolni kell, mondta a Magyar Nemzetnek Huszár Gábor. Szentgotthárd fideszes polgármestere emlékeztetett rá, hogy Vas megyére is érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, amelyet a kormány tavaly ősszel több megyére hirdetett ki. Ebben a helyzetben a képviselő-testület hozzájárulása nélkül is meg lehet építeni a tábort. Tavaly októberben egyébként aláírásgyűjtéssel erősítették meg, hogy nem akarnak konténertábort Szentgotthárdra, a végül felhúzott sátrakat pedig egyetlen illegális bevándorló sem használta, hiszen amint megérkeztek, rögtön tovább is indultak az onnan alig 25 méterre lévő határ felé.

Huszár Gábor arról is beszélt, hogy múlt hét pénteken telefonon kapott értesítést a sátrak tervezett felhúzásáról, és hét végén is volt egyeztetés, hétfőn pedig a hivatalos értesítés is megérkezett a Belügyminisztériumtól. Úgy tudjuk azonban, hogy a kormány már múlt hét szerdán olyan döntést hozott, hogy ismét létrehozzák a sátortáborokat. Vagyis a helyiek előzetes megkérdezése és tájékoztatása nélkül hoztak döntést az ideiglenes befogadóállomásokról. Még tavaly őszszel két másik helyszínen, Sormáson és Martonfán akart a kormány ideiglenes táborokat építeni a helyiek megkérdezése nélkül, ám akkor a helyiek tiltakozásának hatására végül „lemondtak” a két településről. Utána került elő Körmend és Szentgotthárd, ahol ugyan felhúzták a sátrakat, de nem használták azokat.

Lapunk kereste a körmendi polgármestert, a szintén fideszes Bebes Istvánt is. Helyette az önkormányzat sajtóreferense tájékoztatott arról, hogy már kedden elkészültek az 55 darab, ötfős fűthető sátorral. Tegnap egyébként rendkívüli ülésen, ellenszavazat nélkül döntötte el az algyői képviselő-testület, hogy a nagyfai menekülttábor megszüntetését javasolják. Az előterjesztésben az szerepelt, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője kezdeményezésére indítványozták „az algyői polgárok biztonsága érdekében, hogy megszűnjön a menekülttábor”.