Orbán: Ez agyrém, lehetetlenség

Brüsszelt és a baloldalt is meg kell állítani, mert sok millió embert akarnak Európába hozni – mondta a kormányfő.

A kormányfő az interjúban arról beszélt, hogy a Schengen 2.0 akciótervet azért kellett közzétennie, mert Brüsszel előállt egy képtelen javaslattal, amely szerint Európa népesedési és gazdasági problémáit minél több migráns beengedésével kell megoldani.

Ez egybeesik a volt szocialista kormányok migrációs politikájának most nyilvánosságra került dokumentumával – mondta. Brüsszel és a magyar baloldal között teljes összhang van: be akarnak hozni sok millió embert Európába – jelentette ki Orbán Viktor.

„Az előző szocialista kormányok ilyen programjában az szerepelt, hogy az ország egytizede belátható időn belül külföldiekből fog állni” – mondta a miniszterelnök, aki szerint „ez agyrém, lehetetlenség”.

Ezt meg kell akadályozni, tehát „nemcsak Brüsszelt kell megállítanunk ebből a szempontból, hanem Brüsszel magyar szövetségesét, a magyar baloldalt is” – fogalmazott, hozzátéve: a kérdést népszavazással kell lezárni Magyarországon.

Az Európában sok helyen nagy ifjúsági munkanélküliség miatt azt szorgalmazta, hogy az európai fiataloknak adjanak munkát ahelyett, hogy idehoznának „más kultúrából érkező, együttélési problémákat okozó, terrorveszélyt növelő migránsokat”. Szerinte azonban a „buborékban élő”, „szellemi elnyomásban” lévő Nyugaton erről nem lehet így beszélni.

A miniszterelnök arról is szólt, hogy korábban jelentős különbség volt Németország és Magyarország között a migránsválság kezelésében. A magyar álláspont ugyanis a külső határok megvédéséről szólt, a németek ezzel szemben azt mondták, „különleges helyzet van, mindenki jöhet ellenőrzés nélkül”. Ám Németország időközben megváltoztatta az álláspontját, és „ma ugyanazt mondják, mint mi”, vagyis a külső határok megvédésének fontosságára helyezik a hangsúlyt – fejtette ki.

Bár nem vallja be, de Európa ugyanazt hangoztatja a külső határvédelem elsőségét tekintve, mint amit Magyarország képviselt – értékelte.

Jelezte azonban, hogy most arról szól a vita, mi legyen azokkal, akiket már beengedtek, vagy időközben sikerül bejutniuk az Európai Unióba leginkább Olaszország tengeri határainál.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatos elvi álláspontja szerint ha valaki egyedül döntött a migránsok ellenőrzés nélküli beengedéséről, akkor ennek a következményei sem vállalhatók nemzetközi szinten. „Ha nemzeti szinten volt döntés a beengedésről, akkor nemzeti szinten kell dönteni ennek következményeiről” – jelentette ki.

Hozzátette, ha nem sikerül megállítani egy népszavazással a migránsok szétosztását támogató Brüsszelt, akkor előfordulhat, hogy nem Magyarországon fogják megmondani, kikkel éljünk együtt.

A schengeni övezettel kapcsolatban a kormányfő javaslata az, hogy Schengen tagjainak vállalniuk kell a kötelezettségeiket is, vagyis – ha az EU szélén helyezkedik el egy tagállam – a külső határ védelmét. Attól a tagállamtól, amely ezt nem teszi meg – folytatta –, el kell kérni a külső határ védelmének jogát, ha pedig nem adja át, akkor fel kell függeszteni schengeni tagságát, vagy ki kell zárni.

A Líbia felől érkezők miatt szorgalmazta, hogy mihamarabb kell egy líbiai kormány, amellyel meg kell egyezni egy hatalmas – Afrika területén, a líbiai partoknál lévő – menekülttábor létrehozásáról, ahonnan szabályozott formában jöhetnének a migránsok, feltéve, hogy van befogadó ország. Mindezt az EU-nak kellene szerinte finanszíroznia, fenntartania.

Magyarország felívelő korszaka éveit éli, 2017-ben is lehet egy lépést tenni előre – mondta a jövő évi költségvetésről Orbán Viktor. A bérek minden évben nőnek, a munkanélküliség folyamatosan csökken, huszonöt éve nem dolgoztak annyian, mint most, és „mindezt nem hitelből értük el”, sőt az ország visszafizette az IMF–EU-kölcsönt – közölte a kormányfő, megemlítve továbbá az adók csökkenését és a nyugdíjak értékének emelését. Kiemelte azt is, hogy az Európai Unió statisztikái szerint 2013–2014-ben 600 ezerrel csökkent a szegények száma Magyarországon.

A miniszterelnök úgy számol, hogy a számuk tovább fog mérséklődni. Szavai szerint a jövő évi büdzsé az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése, és még „így is van lehetőség arra, hogy előrelépjünk az egészségügyben és az oktatásban”.

Az egészségügyről szólva Orbán Viktor azt hangsúlyozta: átfogó rendszerben, „lehetőleg három-négy éves bérfelzárkóztatási döntésekkel” kell emelni az orvosok és az ápolók fizetését. Csökkenteni kell a különbséget a nyugati és a magyarországi orvosbérek között – jelentette ki, jelezve azonban: azt nem merné állítani, hogy a következő egy-két évben sikerülhet utolérni a nyugati béreket. A kormányfő ugyanakkor lát esélyt a megállapodásra a kormányzat és az egészségügy képviselői között zajló tárgyalásokon.

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a hét eleji németországi látogatásán találkozott a Mercedes és a Deutsche Telekom vezetőivel. Emlékeztetett: Magyarország az utóbbi céggel megállapodást kötött arról, hogy 2018-ra a vállalatoknál és a háztartásoknál egyaránt százszázalékos legyen a széles sávú internetelérés. „Elsők akarunk ebben lenni Európában, meg akarjuk előzni még a németeket is, akiknek hasonló céljaik vannak” – mondta. Jelezte, hogy Magyarországon csökkenni fog az internethasználat áfája, a mérséklést pedig a következő években is folytatni akarják.