Igazi nemzeti vezető, nem akarja, hogy Németország túlzottan dominálja Magyarországot – így nyilatkozott Orbán Viktorról Nigel Farage, a Brit Függetlenségi Párt (UKIP) vezetője a Financial Timesnak. A brit üzleti lappal elköltött ebéden azután terelődött a szó az újság által „autoriter magyar miniszterelnökként” aposztrofált Orbánra, hogy Farage kijelentette: többé nem csodálja Angela Merkelt, mert a német kancellár szerinte az elmúlt nyáron a modern európai politikusok között a legrosszabb döntést hozta a migránsok befogadásáról.
Ám ha a magyar statisztikai adatokat nézzük, azt látjuk, hogy a magyar gazdaságot épp a többségében német hátterű autóipar húzza. A járműgyártás adja ugyanis a teljes feldolgozóipar több mint 30 és a magyar áruexport 21,6 százalékát. A magyar állam által leginkább támogatott szektor is az autóipar, ezen belül is jellemzően a német társaságok. Közülük is kiemelkedik a győri Audi-gyár, amely az elmúlt években több mint 53 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. Ebből hatmilliárd tavaly ősszel érkezett motorgyárfejlesztésre. A cég 2012-ben 900 milliárd, tavaly pedig hárommilliárd forint osztalékot fizetett részvényeseinek. A győri üzem munkásainak eközben kevesebb okuk volt az örömre, amit mutat az is, hogy a közelmúltban csak sztrájkfenyegetéssel sikerült kiharcolniuk érzékelhető béremelést. Nem panaszkodhat a szintén német hátterű kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. sem, a 2008-as gyáralapításhoz 30 milliárd forinttal járult hozzá az állam. A társaság az elmúlt néhány évben ennél többet, 33 milliárd forintot vett ki a cégből osztalék formájában.
A német kapcsolat fontosságát jelzi, hogy az Audin és a Mercedesen kívül is jó néhány nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást 2012 és 2014 között a magyar kormány: ilyen együttműködést írt alá a távközlési mamut Deutsche Telekommal, a gépjármű- és ipari technológia, valamint a fogyasztási cikkek és az épülettechnológia terén érdekelt Bosch-csoporttal, az autógumikat gyártó Continentallal, illetve a fékrendszerekre specializálódott Knorr-Bremsével. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbb arról beszélt, hogy Németország sikere nagymértékben meghatározza hazánk sikerességét. Kiemelte, 2015 a rekordok éve volt, hiszen történelmi csúcsra emelkedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom, illetve ismét Németországból érkezett a legtöbb külföldi beruházás. Hazánk a kutatás-fejlesztésben és az oktatás továbbfejlesztésében is a német hagyományokra alapoz.
