Orbán Viktor – aki a nukleáris biztonságról szóló washingtoni csúcsértekezleten a magyar küldöttséget vezeti – péntek délelőtt kétoldalú tárgyalásokat bonyolított le, elsőként Giorgi Margvelasvili grúz elnökkel tárgyalt. Mint elmondta, a néhány évvel ezelőtt ígéretesen indult magyar–grúz gazdasági együttműködés most az orosz gazdasági nehézségek miatt ugyan lassult, de a magyar Eximbank hitelkeretet nyitott a grúz–magyar relációban tevékenykedő vállalkozások számára, s ez a kétoldalú gazdasági kapcsolatok ismételt élénkítését szolgálhatja. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Magyarország támogatja Grúzia vízummentességét az Európai Unióval.
A nukleáris biztonságról szóló csúcsértekezleten napirenden lévő témákról szólva Orbán Viktor leszögezte: „nagyon fontos az a bizonyosság, amelyet itt kaptunk, s amely megerősít bennünket abban, hogy a nukleáris energia a következő évszázadban is velünk lesz, s a legfejlettebb országok nem leépítik nukleáris kapacitásukat, hanem éppen hogy fejlesztik”. A kormányfő nagy teljesítménynek tartja, hogy Magyarország azon kevés ország közé tartozik, amelyet nukleáris szempontból fejlettnek, képzési rendszerét kiválónak, biztonsági rendszerét pedig kiemelkedőnek értékelik. Elmondta, hogy a konferencián sokan és sokat beszéltek arról, milyen nukleáris fejlesztéseket terveznek, s Magyarországnak is vannak tervei: Franciaországgal és a visegrádi együttműködés (V4) keretében. „De mindennek az előfeltétele az, hogy a biztonságot garantálni tudjuk, s nem is egyszerűen a technológiai biztonságról van szó, arról, hogy ne legyen baj az erőműveinkkel, hanem arról, hogy a világban megnövekedett terrorfenyegetettség miatt az atomerőműveket például a szokásosnál nagyobb veszély fenyegeti” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: e veszélyek elhárításában is együtt kell működni, s a konferencián éppen ennek az együttműködésnek a technikáit és módszereit dolgozzák ki.
A kormány terrorellenes akciótervére vonatkozó ötpárti egyeztetésről a kormányfő optimistán nyilatkozott. Mint mondta, neki jobb véleménye van a politikai vezetőkről, köztük az ellenzékről is, mint általában a magyar közvéleménynek, s szerinte a terrorizmus fenyegetése nagy horderejű kérdés, és az ellenzékben van elegendő belátás. Ezért arra számít, hogy előbb-utóbb sikerül megállapodni. „A felelősség kiköveteli a megfelelő és helyes viselkedést a kormánytól is és az ellenzéktől is” – fogalmazott Orbán Viktor.
Az MTI-nek arra a felvetésére, hogy mennyire kell komolyan venni a The Washington Times című lap információit, miszerint az Iszlám Állam terrorszervezet Magyarországot is megfenyegette, a kormányfő azt válaszolta: általában a fenyegetést érdemes komolyan venni, mert ha nem, és a baj bekövetkezik, akkor „késő bánat, eb gondolat”. A magyar kormány a kellő komolysággal reagált – tette hozzá a kormányfő, és elmondta, hogy erőforrásokat csoportosítottak át információgyűjtésre, elhárításra, annak érdekében, hogy Magyarország a szokásosnál védettebb legyen. „Amit lehetett, azt a Magyarország biztonságáért felelős rendőri, titkosszolgálati és terrorelhárítási szervezetek az elmúlt napokban megtettek” – hangsúlyozta.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ez a magyar és az európai, illetve amerikai szervek közötti szorosabb együttműködést is jelenti-e, a kormányfő igennel válaszolt. Hozzátette: mindenki szoros együttműködésről beszél, és törekszik is rá, ám ez nagyon kényes terület, s az információkat mindenki féltve őrzi. „De mindenki érzi ennek a fontosságát, s ez esélyt ad arra, hogy az együttműködés színvonala javuljon” – szögezte le Orbán Viktor az MTI-nek.
