Sipos Imre helyettes államtitkár újságírók előtt azt mondta: az álláspontok annyiban közeledtek, hogy a még elégséges szolgáltatások körébe a személy- és vagyonvédelem, a gyermekek felügyelete, étkeztetése tartozhat. Kitért a kormány felvetésére is, miszerint egy sztrájk alatt minden intézményben szükség van a még elégséges szolgáltatások biztosítására.
A szakszervezetek ez irányú javaslatait áttekintették – jelezte. Azt kérték, hogy elsősorban a szülők, diákok érdekében ne hozzanak olyan döntést, amelynek nyomán a sztrájk reggelén nem tudják pontosan, hogy a gyermeküket hová vigyék.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta: azt javasolják, egy adott intézményben a sztrájkban részt vevők felmérése és a tanulók számának meghatározása után szülessen döntés, hogy biztosítják-e a diákok számára az elégséges szolgáltatást. Azt szeretnék, ha ezt helyben a polgármester, illetve a tankerületi központ vezetője a sztrájk szervezőjével egyeztetné. Rámutatott: nagyon fontos kérdés, hogy ez ne jelentsen az átlagosnál nagyobb megterhelést a tanulóknak, illetve a szülőknek.
A pedagógusok sztrájkbizottsága javaslatára a kormány kedd délelőtt tíz óráig válaszol – jelezte Sipos Imre.
Galló Istvánné szólt még arról is, hogy a sztrájkbizottság négypontos követelését illetően nincs előrelépés, nem vált okafogyottá az április 20-ára hirdetett sztrájk.
A pedagógusok sztrájkbizottsága – amelynek tagja a Pedagógusok Szakszervezete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet – április 5-én jelentette be országos pedagógussztrájk szervezését.
Követeléseiket négy pontban határozták meg: ezek közé tartozik az állami intézményfenntartó központ átszervezése, feladatainak meghatározása oly módon, hogy biztosítsa a köznevelési intézmények szakmai, gazdasági és munkáltatói önállóságát. Az iskolában pedagógusi munkakörben alkalmazottak kötelező óraszámát heti 22 órában kell meghatározni. A sztrájkbizottság követeli, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők részesüljenek havi rendszeres, keresetükön felüli többletjuttatásban függetlenül attól, hogy milyen intézménytípusban dolgoznak. A jövő évi költségvetés tárgyalásakor ugyanakkor mindenképpen foglalkozni kell az oktatást-nevelést segítők bérének rendezésével. Meg kell teremteni továbbá annak feltételeit, hogy az intézményvezető minőségi munkavégzésért járó minőségi bérpótlékkal ismerhesse el az átlagon felüli munkateljesítményt.
A négy pontról szerdán folytatódnak az egyeztetések.