2018 elejéig 108 új, magyar fejlesztésű fecskendős tűzoltóautót ad át a katasztrófavédelemnek a BM Heros Zrt. A fejlesztést 2010-ben kezdte meg a cég uniós pénzből, a prototípust pedig, immár a Rábával összefogva, 2014-ben mutatták be.
A jármű Renault-alapokra épül, a franciáktól kapott alkatrészek – így a motor is – raklapon érkeznek a Rába győri üzemébe, ahol összeszerelik őket a saját gyártású alvázzal és egyéb főegységekkel. A már mozogni is képes kocsik ezek után Kőbányára kerülnek, ahol a Heros legyártja a hátsó felépítményeket, és rászereli a még félkész kocsikra. A járműnek az alváza, a hátsó felépítménye – ahol a tűzoltáshoz és mentéshez használható berendezéseket tartják – és tűzoltás-technikai rendszere magyar.
„Az alvázat a Rába kifejezetten a Heros számára készíti, alkalmassá téve arra, hogy tűzoltókocsit építsenek rá” – mondta el az MNO-nak Nagy Gábor, a BM Heros fejlesztési vezetője. Külön hangsúlyozta a magyar hozzáadott értéket: a száz százalékig hazai fejlesztésű felépítmény korszerű, korrózióálló alumínium és rozsdamentes acél anyagokból áll össze. A Rábával egyrészt azért állapodtak meg, mert nagy hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkező járműgyártót akartak megnyerni a projekthez, másrészt hazai kivitelezőben gondolkodtak, s itthon az elvárásoknak a győri vállalat felelt meg leginkább.
A Rába hozzájárulása már csak azért is hasznos, mert egyedi igényeket is figyelembe vesz, ami ekkora darabszámnál nem biztos, hogy igaz lenne egy nagy nyugati gyárra, ahol évi több ezer jármű gurul le a futószalagról. Nagy Gábor elmondta: az alváz gyártásánál rengeteg a kézi munka, az egyedi megoldás más alvázakhoz képest. Speciális üzemanyagtartályt kellett például kidolgozni, erős, tűzoltóautóknak megfelelő futóműveket kellett felszerelni. „A Rába és a BM Heros között folyamatos a kommunikáció, figyelünk egymás igényeire, a jármű milliméterre egyeztetett méretekkel készül” – jelentette ki.
A saját tervezés lehetővé tette, hogy a hazai igényeknek megfelelően alakítsák ki a tűzoltók legújabb igáslovát: a magyar utak közismerten nincsenek jó állapotban, ezért több helyen is megerősítették a konstrukciót. „Strapabíró, viszonylag könnyű, korrózióálló felépítményt sikerült létrehozni” – sorolta Nagy Gábor a jármű előnyeit. A kor igényeit szem előtt tartva a gépet olyan modern berendezésekkel látták el, mint az érintőképernyős vezérlőrendszer.