Római-part: kijöttek az első skiccek a gátról

A védmű egyes helyeken akár 4 méter magas is lehet – vannak érvek pró és kontra, amelyekre az ellenérdekelt fél teljesen süket.

BuL
2016. 05. 26. 17:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lassan befejezik a római-parti védmű tervezése, a most megjelent munkaközi változat szerint 500 méterrel hosszabb, 3,2 kilométeres lesz a gát – a pünkösdfürdői töltéstől az Aranyhegyi-patakig húzódik majd –, de magasabb is; több elemből áll majd, és drágább lesz – írja az Index. Mint a lapnak a főpolgármester helyettese, Szeneczey Balázs elmondta, több önálló szakaszból áll majd az építkezés, először néhány hónap alatt egy 1,2 méter átmérőjű öntöttvas vízcsövet fektetnek le (a jelenlegi régi, és mivel nincs túl mélyen, nem bírná az építkezést).

A lakótelep mellett húzódó, már meglévő pünkösdfürdői töltésnél lesz könnyebb dolga a kivitelezőnek: a töltés tetején húzódó új szervizútba építik be a mobilgát alapjait. Ha berakják a gátelemeket, az út felszínétől számítva 1,2 méter magas is lehet a védmű.

A nehezebb rész a római-parti hullámtéri szakasz. Szeneczey szerint most már nem kérdés, hogy a parton húzódjon-e, erről foglalt állást a korábbi és jelenlegi fővárosi közgyűlés, illetve az óbudai képviselő-testület, a Műegyetem, az MTA 2013-ban Tarlós István által felkért bizottsága, a BM Vízügyi Tudományos Tanácsa és nemrégiben az Országos Vízügyi Főigazgatóság. (A vonalvezetésről – is – szóló tervvel kapcsolatos, rétestészta hosszúságúra nyúlt vitáról ITT írtunk részletesen. A pontos nyomvonalat majd a vízügy hagyja jóvá, de Szeneczey szerint nem közvetlenül a kerítések mellett halad majd, mert mint az már többször elhangzott, az évtizedek óta rendezetlen telekhatárok miatt kisajátítási eljárások kellenének, és ezek elhúznák a projektet.)

A mostani terv szerint mobil árvízvédelmi fal épül majd, aminek nem lesznek a földből kiálló állandó elemei, felépítése néhány napot vehet igénybe, néhány helyen pedig az összmagasság elérheti a 4 métert.

A számos partfeltöltési verzióból kettőt fogadtak el, az úgynevezett D2 és F változatot.

Eszerint kétféle módon töltik fel a partot: kaviccsal-humusszal feltöltött kőszórás vagy úgynevezett gabion hálóval megerősített partvédelem lesz, attól függően, mennyi hely van a meder és a mobilgát között. A hullámtéri részben a lehető legnagyobb mértékben megőriznék a mostani állapotot, ahol ez szükséges, a leszakadó partot feltöltik, és a feltöltéssel növényzetet is telepítenek.

A fakivágásokkal kapcsolatban Szeneczey elmondta, várhatóan azok a fák semmisülnek meg, amik a mobilgát és a mellette húzódó, négy méter széles szervizút nyomvonalában vannak, valamint a külső részen azok, amik azzal fenyegetnek, hogy rádőlhetnek a mobilgátra, átszakítva azt.

A római-parti gátrendszer legutóbbi, 12,7 milliárd forintra tervezett költségét valószínűleg meg fogják haladni az új tervek alapján, de hogy pontosan mennyivel, azt egyelőre nem tudni: akár a 15 milliárd forintot is átlépheti a költség. Tarlós István a tervekkel kapcsolatban rövid időn belül részletes tájékoztatást fog adni az érintetteknek, augusztusban pedig kitáblázzák a parton a végső látványterveket, és lakossági fórumot is ígérnek.

Az MTA bizottságának véleményére az Index cikke külön kitér. A testület „korrekt műszaki tervként″ fogadta el a dokumentumokat: a tervezett védelmi rendszer az árvízszint felett plusz egy méteres biztonságot garantál, viszont a testület nem tartotta kielégítő mélységűnek a havária-tervet – vagyis, hogy mit kell tenni például gátszakadás esetén. A bizottság ezenfelül többek között javasolta, hogy a további műszaki tervezés során vegyék figyelembe a környezet- és természetvédelmi szempontokat, valamint a társadalmi igényeket, tartsák meg a Római karakterét, és még szakértőt is felajánlottak arra, hogy az ökológiai egyeztetésben segítsen az érdekeltek között. A jelentéshez csatolt különvélemény emellett radikálisabb zöld szempontokat hangsúlyoz, és kifogásolja, hogy a folyómeder parti feltöltése, valamint az árterület leszűkítése növeli az árvízszintet. Azt is megemlíti, hogy a tervezők kis valószínűségű, de reális veszélynek tartják a mobilgát átszakadását, ezért pedig minden harmadfokú árvíz esetén a védendő terület evakuálását javasolják. A bizottság végül kimondta, a környezeti hatásvizsgálat meglehetősen hiányos: „tudomásul kell venni azt a körülményt, hogy a Duna-part érintett szakasza közel természetes állapotú, ökológiai szempontból pedig eléggé változatos, értékes mozaikos sokféleségű. Ebből következően Budapest egy ilyen kiemelt jelentőségű területe még akkor is megérdemelne egy komolyabban kidolgozott környezeti hatásvizsgálatot, ha ezt a jogszabályok nem írják elő”.

Összefoglaló cikkünkben korábban ezzel kapcsolatban rámutattunk: márciusban a védmű mellett és ellen egyszerre tüntetett több száz ember, egyik oldalon szkafanderes emberek adtak hangot értetlenségüknek, hogy milyen érintetlen zöldterületről beszélnek a zöldek, amikor az árvízi védekezést követően az elmúlt 10 évben „háromszor klórozták agyon” súlyos fertőzések megelőzése végett a Rómait.

Csütörtök délután a „Maradjanak a fák a Rómain!” Facebook-csoport is megnyilvánult a tervek láttán. Mint írják, „idéznénk néhány szemelvényt az Országos Vízügyi Tudományos Tanács szakvéleményéből, amelyre olyan sűrűn hivatkoznak a fővárosnál, hogy annak aztán mennyire meg fognak felelni. Ugyanis ennek a tanácsnak a legpozitívabb mondata ez volt a parti mobilgátra vonatkozó tervekre: »Elkészült egy műszakilag korrekt, de nem minden tekintetben optimális megoldás.«”

Felidézik, hogy a citált szakvélemény további 14 oldalon keresztül kifejti, hogy „miért sz.r ez az elképzelés úgy, ahogy van”. Szerintük a korábbi mértékadó árvízszintnél 1,09-1,2 méterrel magasabb vízterheléssel kell számolni, nem érzékeny a terv a Római-part használati értékeinek megőrzésére, nem oldja meg a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét, mert az elsőrendű vonal továbbra is a jóval beljebbi Nánási út–Királyok útja marad, nem kezeli a táji és természetvédelmi kérdéseket és az ezzel kapcsolatos érdemi és jogos kritikákat, nincs tekintettel a lakossági ellenállásra, mindezek után a mobilgát vonalát a telekhatárokhoz jóval közelebb javasolják vezetni – ezt a főváros biztosan nem támogatja majd, mondván, a telekhatárok jogvitái végtelen hosszúságúra nyújthatják a gátépítést.

A tiltakozók mindenkit meghívnak egy sörre a Rómain, aki a szakvélemény általuk a Facebookon összefoglalt feltételeiből kettőnél többet lát teljesülni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.