Csupán néhány területen pályázhattak idén új férőhelyek állami finanszírozására a szociális szolgáltatók. A legtöbb, a rászorulók számára elengedhetetlen szolgáltatásra egyetlen befogadható kapacitást sem hirdetett meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), vagyis új férőhelyeken nem finanszírozzák az ellátást. A szociális szférában egyedül a fogyatékkal élők otthoni ápolását és szállítását segítő támogató szolgáltatások és a pszichiátriai betegeknek, valamint a szenvedélybetegeknek biztosított közösségi alapellátások területén adott lehetőséget a fejlesztésre a szaktárca. A legfrissebb keretszámokból azonban kiderül, hogy bár még közel nyolc hónap van hátra az idei esztendőből, már be is teltek a meghirdetett férőhelyek, vagyis a szociális szférában a 2016-os év hátralévő részében egyetlen új férőhelyet sem lehet létrehozni.
A támogató szolgálatokat működtető szolgáltatók országszerte összesen 198 ezer feladatmutatóval növelhették kapacitásaikat. Bővítésre csak a fővárosban, valamint nyolc megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád, Fejér, Nógrád, Pest, Somogy, valamint Tolna megyében) volt lehetőség. Támogató szolgáltatás esetén egy feladategységnek számít minden halmozottan fogyatékos vagy autista rászoruló segítésével eltöltött 40 percnyi, míg más gondozottak esetén egyórányi időtartam, a rászorulók szállítása esetén pedig minden megtett öt kilométer. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint egyébként a támogató szolgálat keretei között 2014-ben 14 ezer fogyatékkal élő embert láttak el, 4,8 százalékkal kevesebbet, mint 2013-ban, és negyedével kevesebbet, mint öt évvel korábban. A támogató szolgálatok segítségében jelenleg a magánháztartásban élő fogyatékosok alig 4 százaléka részesül.
A pszichiátriai betegek közösségi alapellátása esetében összesen 434 új gondozottat lehetett felvenni országszerte, míg a szenvedélybetegek ellátása keretében 560 fővel lehetett növelni a létszámot. Az alapellátások szintén az érintettek otthoni életében próbálnak segítséget nyújtani annak érdekében, hogy a rászorulónak esélye legyen visszatérni a hétköznapi életbe, és ne szoruljon tartós bentlakásos ellátásra.
Mint arról lapunk év elején beszámolt, a szociális szféra többi területén, így például a házi segítségnyújtásban vagy a szociális étkeztetésben egyetlen fővel sem növelhetik az ellátottak számát az idei esztendőben az önkormányzatok, az eddigi létszámon felüli gondozottak után ugyanis nem fizet az állam normatívát a szolgáltatóknak. A házi segítségnyújtás lényege, hogy a megromlott egészségi állapotú, többnyire idős emberek továbbra is önállóan, a saját otthonukban élhessenek, és ott kapjanak segítséget a mindennapi feladatok elvégzéséhez, így például bevásárláshoz, csekkfeladáshoz, takarításhoz, tisztálkodáshoz.
Az elmúlt öt évben egyébként javult a rászorulók hozzáférése, de még mindig nem érhető el minden településen a házi segítségnyújtás, holott ennek biztosítása kötelező feladat minden település számára. Az Emmi által közzétett keretszámok szerint egyébként a települések az idén nem bővíthetik az időseknek otthonukban segítséget nyújtó falugondnoki és tanyagondnoki hálózatot, csakúgy, ahogy a rászorulóknak napi egyszeri meleg ételt biztosító szociális étkeztetést sem. Utóbbit – ami szintén kötelező önkormányzati feladat – 2014-ben a településeknek még mindig csak 89 százaléka biztosította rászoruló lakóinak. 2016-ban nem növelhetők a férőhelyek a fogyatékkal élőknek lakhatást biztosító lakóotthonban és a többnyire idős, beteg embereknek ellátást biztosító intézményekben sem.
A törvény néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetővé teszi, hogy egyes intézmények felmentést kapjanak a férőhelybővítés alól: azok a szolgáltatók, amelyek kötelező önkormányzati feladatot látnak el, és komoly férőhelyhiánnyal küszködnek, továbbra is kérhetnek pluszkapacitást, és azoktól sem lehet megtagadni az új férőhelyek működtetésére az állami támogatást, akik európai uniós forrásból fejlesztenek.
