Több cuki állat is született a Kecskeméti Vadaskertben

A látogatók is megnézhetik a jövevényeket pünkösdvasárnap és -hétfőn is.

MTI
2016. 05. 15. 6:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyűrűsfarkú makik (Lemur catta) természetes közegükben matriarchális elven szerveződő csoportokban élnek, vagyis a nőstények dominánsak. A Kecskeméti Vadaskertben már évek óta csak az alfanősténynek születnek utódai, legutóbb a tavaszi napforduló idején, március 21-én. A kis ikerkatták éppen egyéves testvérei is ikrek. Nem ritka jelenség ez a makiknál. A kis jövevények nemét még nem lehet tudni, édesanyjuk óvja minden mozdulatukat.

Három báránnyal szaporodott a muflonállomány (Ovis aries orientalis) szintén a közelmúltban. A kecskékhez és a bárányokhoz hasonlóan a muflonok kicsinyei is rögtön lábra állnak, és követik az anyjukat. A nagyobb állatok csoportba verődve védelmezőn körbeveszik a legkisebbeket. A fiatal muflonokat azért nevezik báránynak, mert a faj rendszertanilag nem a szarvasok, hanem a vadjuhok közé tartozik.

Május elején született egy picike rhesusmakákó (Macaca mulattais) is. A kicsinyeket – a hímek szinte agresszív védelme mellett – közösségben nevelik. Az elkóborló kis majmokra a csapatból mindig figyel valaki. A makákók a legtöbb majomhoz hasonlóan igen okos állatok, játékosságuk miatt pedig igen kedveltek a látogatók körében.

Egy hete kelt ki öt kis nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus), ők a Kecskeméti Vadaskert legfiatalabb tagjai. A különösen agresszív afrikai madár költési időszak alatt territóriumot foglal, és ilyenkor semmitől nem riad vissza, még a hattyút is képes megtámadni. A hangos ludak ugyanakkor a kicsinyeikkel szemben nagyon gondoskodóak. Az eleven utódok születésük után szinte rögtön el is hagyták a fészket. A szülők türelmesen tanítják őket.

A fehér gólyák (Ciconia ciconia) tavaly még csak egy, idén viszont már három fészket raktak, és a nyári ludakkal (Anser anser) együtt hamarosan kiköltik a tojásaikat. A gólyák főként áramütés okozta sérüléseik miatt kerülnek a vadaskerti madárkórházba. Kicsinyeik születését és megerősödését követően repatriálják valamennyit. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai egy külső fészekbe, hasonló korúak közé helyezik ki őket. A közelmúltban egy, a természetes közegébe tavaly kikerült gólyáról Izraelből kaptak jelzést. Van azonban olyan madár is, amely felépülését követően is a vadaskert lakója marad.

A kicsinyek születése valamennyi állat esetében egyértelmű jele annak, hogy jól érzik magukat jelenlegi közegükben – hangsúlyozta Tokovics Tamás ügyvezető igazgató.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.