Duna-part, budai Vár, Tabán, Vérmező. Négy olyan helyszín, ahonnan járókelők arról számoltak be az interneten, hogy varjú támadt rájuk. Morandini Pál madarász mindenkit megnyugtat, ez teljesen természetes ilyenkor: számos teremtményhez hasonlóan a szürke színű, fekete szárnyú, nagy csőrű dolmányos varjú – mert róla van szó – sem félős, ha fiókáinak védelméről van szó, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa szerint a szülői ösztön áll az utóbbi napokban elszaporodott támadások hátterében.
– Május végén, június elején a varjúfiókák kirepülnek vagy elhagyják a fészket, de még ügyetlenek, és gyakran a földre kerülnek. Ilyenkor bebújnak egy bokor alá, ám a szüleik ilyenkor is nagyon pontosan számon tartják, hogy hol vannak. Akár akkor is, ha megfogom a fiókát, és elviszem 100 méterrel arrébb – fogalmaz Morandini Pál.
Na most, ha az ember egy ilyen menedékhely felé megy, és ezt érzékeli a varjúszülő, félti a fiókáját és támadja az embert, az egyéniségétől függően. – Mert lehet az is, hogy csak a „támadó” fölött röpköd és károg – fejtegeti a madarász.
A vérmezei támadásról az Ittlakunk.hu számolt be, de az egyesület is kapott hasonló telefont a Frankel Leó utcából, hogy egy illetőt megtámadott egy madár, a telefonálónak pedig vérzett a feje. Morandini emlékszik egy Villányi út környéki támadásra is, ahol egy dolmányos varjú arcon karmolt egy embert. Épp ezért megkérdeztük, mégis mekkora sérülést tud okozni egy ilyen állat.
– Karcolásokat csak. Kérdezik tőlünk azt is ilyenkor, hogy érdemes-e orvoshoz menni tetanuszért. Ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy aki fél, annak jó, ha beadatja magának, de nincsen veszélyben.
Morandini Pál szerint igazából a fő gond az, hogy az ember elidegenedik a természettől.
– Régen minden gyerek azzal kezdte az életét, hogy kivette a fészkéből a kis vércsét, a varjút, a csókát, játszott vele, megismerte. És megtanulta azt is, hogy a madár félti a fiókáját Ma már ez a védett fajoknál tilos. Van olyan madár is, a kis lile, ami például bénának, betegnek tetteti magát, úgy vonja magára a figyelmet a fiókájáról. Három éve egy, a fonyódi partfalon költő holló egy lakodalmi társaságnak jelezte, hogy nem ott kellene szórakozniuk.