Palkovics László rámutatott: az állami fenntartásnak és működtetésnek köszönhetően kikerülnek a fogaskerekek közül a vegyes rendszer okozta „homokszemek”, amelyek sok vitára adtak alkalmat. A jövőben nem fordulhat elő, hogy egy iskolában ne legyen elegendő szivacs, kréta vagy fénymásolópapír – mondta.
Hozzátette: az állami intézményfenntartó átszervezésével az volt a cél, hogy a minőségi oktatáshoz szükséges feltételeket az ország minden szegletében biztosítsák a diákok számára. Ezért vitték közelebb az iskolákhoz a döntéseket: bizonyos hatáskörök a központtól az új tankerületekhez, valamint az iskolaigazgatókhoz kerülnek át.
Kitért arra is: azzal, hogy a tankerületi központok januártól a működtetői feladatokat is átveszik, megszűnnek a napi működést zavaró helyzetek, például az, hogy kinek a feladata egy projektorizzó kicserélése, vagy mi legyen a működtető tulajdonában lévő elromlott és gazdaságosan nem javítható eszközökkel.
Az oktatási államtitkár megjegyezte: konfliktusforrás volt eddig az is, hogy mi számít felújításnak, karbantartásnak, hogy adhat a portásnak, takarítónőnek utasítást egy intézményvezető, miközben munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik felettük. Ősztől újra az iskolaigazgató lesz a főnök, és ezzel a pedagógusok, igazgatók egyik legfontosabb követelése teljesült.
Szólt arról is, ugyanennyire hangsúlyos kérés volt a diákok terheinek a csökkentése, s hogy ezzel ne kelljen az új nemzeti alaptanterv elkészítéséig várni, felkérték az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet a kerettantervekkel összefüggő javaslatok megfogalmazására.
A pedagógusok bére idén és jövő ősszel is tovább nő, a köznevelési kerekasztal tárgyalásainak eredményeként bérfejlesztés lesz a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségűek dolgozók esetében is. Dolgoznak továbbá a vonatkozó kormányhatározat módosításán, hogy a nyugdíjas pedagógusok legfeljebb két évig az intézményvezető egyetértésével továbbfoglalkoztathatók legyenek.
Beszámolt arról is, egyértelmű cél, hogy 2018-tól a pedagógus-továbbképzés az egyetemeken valósuljon meg.
Palkovics László jóra értékelte a köznevelési kerekasztal munkáját, amelynek tagjai – mondta – olyan tervekkel, javaslatokkal járulnak hozzá a köznevelés átalakításához, amely valóban lehetővé teszi, hogy néhány éven belül a magyar oktatási rendszer Európa jó példái között szerepeljen.
Kiemelte: nemcsak a hazai, hanem az európai jó gyakorlatokat is áttekintették, és a kerekasztal első féléves munkája ennek a meglévő tudásnak, tapasztalatnak és a beérkező szakmai kritikáknak a feldolgozásáról, ezek mentén egy új alapokon álló, szakmailag és tartalmilag is megerősített oktatási keret kidolgozásáról is szól. Mert az állam feladata nem más, mint hogy a jó oktatáshoz a kereteket megadja – jelentette ki.
Palkovics László közölte: a pedagógustársadalom és a szakmai szervezetek által javasolt átalakítások többsége elkezdődött, a közös munkának azonban csak az elején tartanak, számos újítás kidolgozása hosszabb időt vesz igénybe. Az azonban kijelenthető, hogy a keret elkészült, tartalommal és értékkel közösen kell megtölteni – tette hozzá.
Az átalakításokat ért kritikákra reagálva azt mondta: a véleménynyilvánítás helyes és kötelező is, és minden államnak kötelessége, hogy erre kiszámítható kereteket biztosítson, a véleményeket figyelembe vegye.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta: elkötelezettek abban, hogy az együttműködést és az együttgondolkodást folytassák a szakmával. A pedagógiai hozzáértés szerepét külön kiemelte, és hangsúlyozta: ezt a jelenleginél is magasabb szintre kell emelni, ugyanis a minőségi oktatás és iskola érdekében ez fontos orientációs pont. Az a kérdés, mekkora lendülettel érkezik a tanuló és ehhez az iskola mekkora további lendületet tud biztosítani – közölte Czibere Károly.
A kormánynak az a célja, hogy akik kisebb lendülettel érkeznek, hátrányos helyzetűek, azoknak is megadják a háttértámogatást – jegyezte meg.
