Nem azért kellett távoznia Kerék-Bárczy Szabolcsnak a Demokratikus Koalícióból, mert ellenvéleményt fejtett ki – ezt közölte lapunkkal a DK elnökségi tagja, Ara-Kovács Attila, aki szerint a valós okok világosan kiderültek a párt nyilatkozatából. Ara-Kovács a szóvivő szavaira utalva azt mondta, ahhoz nem tud mást hozzáfűzni, ugyanakkor Gréczy Zsolt mondatai kapcsán mégiscsak kétségek merülhetnek fel bennünk. Gréczy arról számolt be a Hír TV-nek, hogy „emberi és politikai problémák merültek fel”, az elnökségi tagok pedig arra kérték Kerék-Bárczyt, fontolja meg az elnökségből való távozást. „Vannak olyan dolgok, amelyeket egy pártnak belül kell megvitatnia” – hallhattuk a szóvivőtől, aki vélhetőleg Kerék-Bárczy csütörtöki, a 168 Órában megjelent írására utalt ezzel. Ebben a korábban már az MDF-et is megjárt politikus paradigmaváltást sürgetett, és a DK stratégiájának elbukásáról értekezett. Úgy látta: nem lehet továbbra is azt a célt kitűzni, hogy a DK először is az ellenzék vezető ereje legyen, nem egymással kell küzdeni, a legfőbb cél a kormány leváltása. Ennek jegyében a politikus belengette azt is: vereség esetén a mandátumot nyert vezetőknek le kellene mondaniuk.
Bár a paradigmaváltásról szóló cikkben még a DK-nak tett javaslatokat, lapunknak már arról beszélt Kerék-Bárczy: fél éven belül új politikai erő jelenhet meg. Olyan alternatíva megjelenését vázolta fel a politikus, amely felül tud emelkedni a hagyományos bal-jobb törésvonalon. „Egyáltalán nem olyan mély a konzervatív, liberális, szociáldemokrata gondolkodású emberek között a szakadék, mint amennyire ezt a kormány igyekszik belénk sulykolni” – mondta.
Kérdeztük erről is Ara-Kovácsot, de neki inkább az volt a benyomása: a média többet sejt ebbe a dologba, mint ami a valóság. Hozzátette azért, fogalma sincs Kerék-Bárczy politikai terveiről. Lapunk mindenesetre ellátogatott a DK pénteki kampánynyitó rendezvényére is, hátha más párttársai többet tudnak mondani. Beszámolónkat később olvashatják.
Kerestük viszont a baloldali-liberális ellenzék többi szereplőjét, ők mit gondolnak a váratlan távozásról, és a belengetett új erőről. Igen egyszerűként festette le az alapproblémát megkeresésünkre Juhász Péter, az Együtt alelnöke: „Kerék-Bárczy egy rossz pártban volt, az Együtt egy jó párt, és várunk is ide minden hozzánk hasonlóan gondolkodó embert.” Kérdésünkre, miszerint ez nem épp az a vetélkedés-e, amiről Kerék-Bárczy írt, azt mondta: ők épphogy nem vetélkednek, csütörtökön például a PM-mel és MoMával közös kampányt jelentettek be, készülve a kormány kvótareferendumára. Megírtuk, a kis pártok középső ujjas hirdetésekkel készültek, ezt a szöveget közzétéve: „hülye kérdésre ez a válasz.” Leginkább úgy tűnt: ezzel Kétfarkú Kutya Párt „hülye kérdésre hülye választ”-féle, érvénytelen voksolásra buzdító jelmondatára reagálnak, Juhász viszont cáfolta ezt. Mire a viccpárt kijött a szlogennel, a plakátok már nyomdában voltak – állította az alelnök.
De most akkor szükséges paradigmaváltás, avagy sem? Juhász úgy látja, ez az Együttön belül már meg is valósult, ők emberekben gondolkodnak, nem dogmákban, és a választókkal kívánnak együttműködni. Baranyi Krisztina képviselőjük például most épp visszás MSZP-s ügyeket is vizsgál, tehát látszik, hogy csak a választók érdekeit tartják szem előtt – vélte Juhász. Kérdésünkre, nem skizofrén dolog-e ma bemutatni az MSZP „viselt” dolgait, holnap pedig együtt indulni vele, Juhász úgy válaszolt: nem, épp ez a paradigmaváltás, választási összefogást pedig nem terveznek más pártokkal. A DK belső ügyeit nem kívánta kommentálni, kérdésünkre viszont elmondta, az ellenvéleményt náluk ugyanúgy ki lehet fejteni. Pápa Levente képviselőjük például a HVG-ben írta meg, hogy érvénytelenül kell szavazni, miközben a párt szerint bojkottra van szükség. De az ellenvéleménynek „az égvilágon semmilyen retorziója nem lett” – mondta Juhász.
Nem kommentáljuk az ellenzéki pártok belügyeit – mondta a szocialista Nyakó István az MNO-nak. Ezt az ügyet egyébként sem érzi olyan volumenűnek, hogy az MSZP-nek meg kellene szólalnia. Kerék-Bárczy Szabolcsnak sok sikert kíván a további pályafutásához. A maguk részéről nem tartják helyénvalónak, hogy egymással foglalkozzanak, csak a Fidesszel kell törődni – mondta Nyakó István. Juhász Péter felvetésére, miszerint minden oldal ügyeiben felemelik a szavukat és arra, hogy ők így tennének-e az Együtt belügye esetén, kitérő választ adott a szocialisták sajtófőnöke. Arról tárgyalnának az ellenzéki pártokkal, hogy 2017 nyarán hogyan valósuljon meg az előválasztás, amit teljes mértékben támogatnak és szükségesnek tartanak. A felvetett paradigmaváltásról nem nyilatkozott a politikus.
Nem további ellenzéki osztódásra van szükség – vélte a PM elnökségi tagja, Barabás Richárd, aki szerint az első és legfontosabb az előválasztás, ami szervezeti és politikai megújulást is jelenthet. Azzal semmi baja, ha ezen az ellenzéki előválasztáson akár egy teljesen új szervezet is feltűnik, aki viszont nem venne részt benne, az a saját politikai pecsenyéjét sütögeti csak – vélte. De mi lesz, ha ez megint nem jön össze, van B-terv? – kérdeztük, mire Barabás borzalmas forgatókönyvnek nevezte, ha nem jönne össze az előválasztás, de szerinte akkor el kellene kezdeni felépíteni az újfajta erőt. „Akkor ez hosszabb munka lenne” – mondta. Egy ernyőszervezet mindenesetre szerinte nem oldaná meg a kérdést. Egymás ügyeinek kommentálása nem lenne szerencsés – tette még hozzá a Kerék-Bárczyra vonatkozó kérdésünkre.
Kerék-Bárczyval való egyetértéséről beszélt az MNO-nak a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) ügyvivője, Bősz Anett. Szerinte igaz, hogy paradigmaváltás szükséges, mert „reaktív ellenzéki kritikákon keresztül nem lehet alternatívát építeni.” A vízió szükségességében és abban is egyetért Bősz, hogy tanulni kell a 2014-es választásból.
„Legfőbb tanulság az, hogy olyan zenekar nem tud tisztán szóló koncertet adni a közönségnek, amely az előadás után bemegy az öltözőbe, és egymás hangszerébe öntik a kávét.
Egy ilyen zenekar zenéje hamisan szól” – vélte a politikus. Bősz szerint sem egymás legyőzésére kell törekedni ugyanakkor az ellenzéken belül, a cél szerinte a „konszenzuális alkotmány”, a „demokratikus intézményrendszer” és a „korrekt választási törvény” helyreállításáig közös. A politikus szerint túl nagy a tét, és emiatt most „nem fér bele az acsarkodás”.
Kerék-Bárczy írása jó helyzetelemzés volt, de felmerül a kérdés, miért a pártját elemezte ahelyett, hogy választ kínált volna – vélte megkeresésünkre a Policy Solutions stratégiai igazgatója, Boros Tamás. Szerinte egy politikusnak nem az a dolga, hogy kritikai elemzést jelentessen meg pártjáról, így ebből a szempontból érthető, hogy az írás után többen a távozását látták megoldásnak. De nem épp ezt szokták kritizálni a kormánynál is, hogy nem lehet kritikát kifejteni? – kérdeztük, mire Boros úgy látta, ha belső kritikának nincs helye egy pártban, ott már nagy a probléma. Ahogy ha lapban kell üzengetni, szerinte akkor is, és nem feltétlenül tartja közügynek a pártstratégia megbeszélését. Az ellenzék esélyeiről viszont helyes lehet Kerék-Bárczy elemzése – vélte. Azt nehéz megmondani szerinte, mennyire lehetett előkészített ötlet az új erő belengetése, de Boros inkább valamiféle elkeseredettséget érzett a megszólalásból, „jól előkészített párt nem így szokott születni”. Szerinte igaza lehet az egykori MDF-es politikusnak abban, hogy milyen típusú párt hiányozhat a piacról, de a kérdés persze az, ki csinálja és milyen pénzből. Kerék-Bárczy mint hiteles konzervatív-liberális, aki megszólítja a kiábrándult kormánypártiakat? Boros kérdésünkre úgy látta, ha egy új párt veszélyt jelentene a Fideszre, nyilván megtalálnák a módját, hogy mint Bajnainál, kihangsúlyozzák: nem új szereplőről van szó.
